Kellemetlenség és szerencsétlenség

Április 1.- i tréfálkozás után egymás mellé tehetjük ezeket a szavakat, főleg, ha nem szomorkodni fogunk, hanem mosolyogni.
Így hát mosolyra fel:

Kellemetlenség

Sok gyermekes székely család utazik a vonaton. A gyermekek rettenetes ricsajt csapnak, a kicsik bőgnek, visítoznak, a többiek ugrándoznak, mindent össze kennek, pokollá teszik a többi utas életét. Egyikük nem bírja tovább, ráfömed az apára:
- Jó ember, tartson rendet a gyerekei között, ha nem akarja, hogy kellemetlensége legyen!
- Kellemetlenség? ! ? – sóhajt az apa – Éppen a bátyám temetésére utazunk, a múlt héten égett le a házunk, anyám nem éri meg a jövő hetet, a feleségem az állomáson felejtette a kézitáskáját a maradék pénzünkkel, állítólag ezekből a lurkókból kettő nem tőlem van, az egyik gyerek lenyelte a menetjegyeket, a másiknak tele van a nadrágja, ráadásul ez a vonat Csíkba menyen és nem Szentgyörgyre. Mondja, uram, ezek után, milyen kellemetlenség érhetne még?

 

Szerencsétlenség

Gazsi két év után hazatér a börtönből, és egy gyerekkel többet talál otthon, mint amennyit otthagyott.
- Te Rozál, honnan van ez a rajkó?
- A szerencsétlenség hozta. Itt maradtam egy csomó gyerekkel egy fillér nélkül. Olyan kétségbeesett voltam, hogy kimentem a vasútállomásra, és ráfeküdtem a sínekre..-
- Na és?
- Hát tehetek én róla, hogy a bakter hamarabb jött, mint a vonat?

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...