Legendárium

A 2013-as kívánságlistán a Legendárium is szerepel. A bejegyzés megírása előtt sokat gondolkodtam: hogyan írjam meg röviden, mert erről a kezdeményezésről órákat lehetne beszélni, vagy oldalakon keresztül lehetne ecsetelni a tevékenységeiket.
Végül arra jutottam, hogy a saját bemutatkozójukat használom fel, mivel ez a leghitelesebb  forrás:

“Két éve a kezembe került egy jópofa EU-s gyerektérkép, amely minden országot és az ott létező kultúrákat hivatott népszerűsíteni, vidám gyerekrajzok segítségével. Természetesen ezen a térképen sem szerepelt egyetlen székelyföldi monda és legenda sem, a Drakula története viszont igen…

Beindult a gondolkodás, megalapítottuk a Legendárium csapatát és megszületett a térkép ötlete, melyen kezdetben Hargita megyei legendákat jelenítettünk meg.

Tulajdonképpen azt a sok értékes munkát, amelyet Orbán Balázs, Benedek Elek (és még sorolhatnám) összegyűjtöttek, leírtak, mi összesítettük és előkészítettünk egy tudatos, több éves marketing munkát azzal a céllal, hogy a mondáinkat és legendáinkat fedezzék fel újra a székelyek (tisztelet a kivételnek), és a világ is ismerjen meg minket a meséinken keresztül.

Nekem ma már a Legendárium nemcsak egy kihívás, hanem egy életforma, egy hobby. Aki belekóstól, az nem tudja abbahagyni, ezek a mondák-legendák nemcsak egy helyszínt regélnek el, itt tündérek, sárkányok, vitézek, ördögök a főhősök, a székely furfang, a dráma, a szerelem pedig egymás megbecsülésére tanítanak.

Ez a folyamat közben olyan lett, mint egy jó film: jó ezekben a sikeres képsorokban ott lenni, hiszen létrehoztunk valamit, ami nem egyéni érdekeket szolgál, hanem egy közösséget megmozgató civil kezdeményezés, úgy vágjuk a filmet, hogy „happy end” legyen a vége…”    Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium alapítója.

E rövid ízelítő után, pár szóban ismertetem, hogy milyen csodálatos dolgok került ki a Legendárium csapat kezei közül: a térkép, amelyet említenek, de ennek is több változata van: Székelyföld legendák térképe, melyet akár megszemélyesítve is lehet rendelni, és a Székelyföld és Szászföld turisztikai értéktérképe.
Újabban pedig már megtalálható a „Kalandozzunk Székelyföldön” társasjáték.
Amivel még csigázzák az érdeklődök figyelmét, az aktuális munkájuk: a 3D-s rajzfilm, amit kíváncsian várok én is.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Gyilkos-tó és Békás szoros

A Gyilkos-tóról valószínűleg már mindenki hallott. Ha nem is tudja, hogy pontosan hol van, vagy hogy miért épp gyilkos, de a neve ismerősen cseng mindenkinek. A Békás szoros is ismerősen cseng… miért is? Mert ez a két természeti szépséget általában egyszerre említik: Gyilkos-tó és Békás szoros, mivel csupán pár kilométer távolságra van egymástól.

Nézzük csak, mi is történhetett sok évvel azelőtt ezelőtt, Gyergyószentmiklóstól, 27 kilométerre található Hagymás hegységben:
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a Gyilkoskő (1401 m) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.
A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó. Régi nevén Veres-tó .

Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványait a vasoxidos, meszes víz konzerválta, ami mai napig is látható, ezáltal különlegessé varázsolva a tó látványát.
A tó eredeti neve Veres-tó volt a tavat tápláló Vereskő-pataktól, mely vöröses homokkőszirtek között folyik és hordaléka is vörös színű. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte a köztudatba., a Székelyföld leírásában, és így fogalmaz a tóról:

„Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.”

A Békás szorosnál, én mindig azt mondom, hogy beszéljenek inkább helyettem a sziklát, mert hiába próbálkozom, úgysem lehet elmondani, leírni azt a látványt, amit a 200 – 300 méter magas, merőleges sziklák között, szűk uton sétálva átélhet az arra járó.

Azt mindenképp látni kell, mert nemhiába szerepel a 2013-as kívánság listán.

 

Nézzük meg, mit mondanak a legendák a Gyilkos tóról:

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...