Kalotaszeg

Kalotaszegről nehéz egy bejegyzésben beszélni, de megpróbálok egy kis ízelítőt összeállítani, így viszont nem tudok a jellemzőkről részletesen írni. Kezdésnek egy általános leírást készítek, és majd lassacskán a jellemzőkre is kitérek majd mert nagyon sok gyönyörűség található azon a területen.

Kalotaszeg, Erdély második legjelentősebb magyarlakta vidéke, Kolozsvár és Bánffyhunyad között, mintegy 50 km hosszúságban és körülbelül 40 falut foglal magába, két falu kivételével, református magyar lakossággal. Öt kisebb tájegységre osztható: Felszeg, Alszeg, Nádasmente vagy Cifra Kalotaszeg, Kapus vidéke, Átmeneti vagy peremvidék.

Olyan jellegzetes tájegység, ahol a népművészet sajátos hagyományokkal és stílusokkal bír. A kalotaszegi népviselet, a fazekasság és a népköltészet mellett az építészet az, amelyre határozottan rányomta a bélyegét a hely és az itt élő nép határozott szellemi értéke. Kós Károly nagy ismerője írta: „Ezt a művészetet nem lehet szavakkal leírni, jellemezni és magyarázni. A kalotaszegi művészet színes, de nem tarka, virít, de nem rikít. Mint a virágos hegyoldali kaszáló.”

A középkorban kialakult sajátos népies építészeti stílus főleg a templomokon látszik ma is. Kalotaszeg népe, a története során, sokat szenvedett a háboruktól. Az 1241-es tatárjárás, 1437-ben a Budai Nagy Antal vezette felkelés, ennek megtorlásai, a Rákoczi vezette szabadságharc háborúi tizedelték a lakosságát. Templmainak döntő többsége késő román kori stílusban épült, melyeket utóbb gótikus stílusban átépítettek vagy kiegészítettek. A XVII. században a falusi templomokat fallal kezdik körülkeríteni, és ez védelmi jellegű építkezés alakítja ki a templomvárakat. Ide menekül az Isten háza köré az ellenséges hordák elől. A körülkerített falon belül van a temető, ahová bástyával megerősített kapun lehet bejutni. A bástyákon és a tornyon tornác fut végig az őrség számára. A torony fából készült, karcsúra alakított tetőszerkezete általában zsidellyel fedett.

A templomokhoz jellemzően négy fiatornyos torony tartozik. A templomok belsejét igen gazdagon díszített. Jellemző a festett fakazettás mennyezet. A templombelsők népies festészete a 17-18. században virágzott, a kalotaszegi festőasztalosok munkásságának köszönhetően. A templomokban gyakran találunk díszesen faragott festett szószéket. A templommennyezet közepéről függő lámpát gallyakkal, virágfüzérekkel díszítik. A templomok kincsei közé tartoznak a régi kalotaszegi varrottasok.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...