Holnaposok szobra

Pontosan két hete, október 26.-án Nagyváradon avatták fel a Holnaposok szobrát, amely Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.

A szoborcsoport készítésének az ötlete már 2 éve, hogy megfogalmazódott, és mostanig kellett várni, a kivitelezés, anyagi támogatottság miatt.

A szoborcsoport elkészítésére a polgármesteri hivatal 2011-ben írt ki pályázatot, amelyet Deák Árpád szobrászművész nyert meg, az elkészítését a váradi Ady Múzeum falán függő festmény adta, melyen a Holnap irodalmi társaság tagjai láthatók egy asztal körül

A sétálóutcára, az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelébe elhelyezett műalkotás úgynevezett aktív szoborcsoport: a négy alak között, a kávézóasztaluk mellé elhelyezett, üres székre bárki leülhet és fényképet készíttethet magáról a magyar irodalom nagyjai körében.

Aki még nemjárt Nagyváradon, annak megvan az oka, hogy miért érdemes ide jönni, aki pedig már járt, az láthatja, hogy mindig kerül újabb és újabb ok, amiért érdemes visszajönni.

 

Holnaposok szobra

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok 2

Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Ady Endre szülőfalujával, szülőházával, és az iskoláival (Nagykároly és Zilah). Itt folytatjuk az életútját, főként Nagyváradra koncentrálva, mivel Nagyvárad volt az a hely, ahol újságíróként munkát kapott, és megszerette az írást, illetve megszerették az írását.

Elsőként az EMKE kávéházat mutatnám be, ami 1902 decemberében nyílt meg, és  nagyon hamar az újságírók és az irodalmat kedvelők törzshelyévé vált.

Ady Endre Nagyváradi tartózkodása során törzsvendég volt az irodalmi kávéházban, ahol fiatal újságírók, költők találkoztak, beszélgettek, hallgatták meg egymás műveit. Az ilyen összejövetelek egyik vezéralakja volt Ady, az itt töltött hosszú délutánokra pedig a kávézó falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Ahogy a tábla is mutatja 1908 tavaszán az EMKE kávéházban hozták létra a A Holnap” Irodalmi Társaságot, melynek  az alapító tagjai a hét író között volt Ady Endre is.

Azt is el kell mondani, hogy az Emkében ismerkedett meg Ady Endre Diósyné Brüll Adéllal, Lédaként emlegetett múzsájával.

A következő épület, amit bemutatok a Kanonok sor, amit az 1700-as évek közepén kezdtek építeni a székesegyházban szolgaló kanonok számára.  Több mint 100 évig épült, egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Tíz kényelmes lakás található benne.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben egy kanonokot bírált, a politikában elfoglalt álláspontja miatt, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a Ady-t háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották.

Az Ady Endre múzeum 1955-ben nyílt meg, a nagyváradi “Müllerei” néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. A múzeum jelenlegi gyűjteménye egyrészt a zilahi Ady-gyűjtemény képezi, másrészt pedig az Ady Társaság tevékenységének köszönhető.

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az “ősi schola” a több mint két évszázados története során. Az iskola 1990-ben vette fel az Ady Endre nevet, melyet azóta is büszkén visel.

Az utolsó település, amelyet bemutatok az Csucsa, és ott a Boncza kastély. Ezt a kastélyt Ady apósa (Boncza Miklós) építette a 19. század elején.  1915-ben  Ady feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), és Csucsán, a Boncza kastély kertjében álló nyári lakban, az úgynevezett „Fehér házban” éltek, egészen Ady 1919-es haláláig.

Az épületet az özvegy eladta Octavian Gogának, román nacionalista író-politikusnak. Goga a kastélyon jelentős módosításokat hajtott végre, teljesen átépítette neobizánci stílusba.

Ady nyomaban az Adysok Csucsa

Ma az épületcsoportban Octavian Goga Emlékmúzeum működik, ahol leginkább a névadó életéről, a román történelemben betöltött szerepéről találhatunk dolgokat.  Az udvar egy kisebb melléképületében pedig Ady-emlékszoba látogatható – román feliratokkal.

Nagy vonalakban sikerült  Ady útját bejárnunk.
Majd egy másik bejegyzésben megpróbálom “Ady szavaival” is körbejárni ezt az utat.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Fekete Sas palota

Nagyvárad központjában található a Fekete Sas palota, a város egyik legismertebb épülete. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, építészei: Komor Marcell és Jakab Dezső.

A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is.

Az 1900 évek elejére az akkori Sas fogadó nagyon rossz állapotba került, a városháza úgy döntött, hogy nem érdemes az épületet felújítani, inkább eladták.

1906-ban dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil megvette ezeket illetve a Zöldfa Fogadót és benyújtották a városháza műszaki osztályára a Fekete Sas tervét, építési engedélyt kérve rá. A Fekete Sas palota 1907 decemberére készült el, aminek a  kivitelezést Sztarill Ferenc vezette.

A megépült homlokzatok visszafogottabbak az eredeti tervekhez képest, de a díszítőmódok széles skáláját alkalmazták rajtuk, a földszinttől a tetőgerincig.

Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze.

Az épület földszintjén, az utcafrontokon és a főtér felé üzlethelyiségek kaptak helyet.

A Fekete Sas szálló egy belső udvar köré szerveződik, szárnyai a Kossuth utcára a főtérre és a passzázs főbejáratára néznek. A földszinten, a főtér felé és a főbejárat oldalán a Korona kávéház működött.

A többfunkciós épületkomplexum magába foglalta a Zöldfa utca 8-10. szám alatti egykori Zöldfa fogadót is, amit az akkori két tulajdonos 1906-ban megvett és összekötött a Fekete Sas passzázsával.

A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

Az impozáns épület tulajdonjoga bonyolult, számos tulajdonos birtokolja a benne található lakásokat, az önkormányzat birtokában csak a folyosó padozata áll.

A valamikori szálloda része néhány éve egy olyan váradi nagyvállalkozó tulajdonába került, akit láthatóan valóban érdekel szülővárosa egyik jelképének sorsa. Teszári Zoltán, az RCS-RDS telekom-szolgáltató tulajdonosa a nemrég beindult Digi 24 hírcsatorna nagyváradi szerkesztőségét és stúdióját tervezi ideköltöztetni, ezért Fekete Sas palota teljes felújítás alatt áll.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...