Idegenforgalmi világnap

Már 1980 óta ünneplik világ szerte ezt a napot. Bár sajnos nálunk (úgy Erdélyben, mint Magyarországon) nagyon kevés helyen “ünneplik” meg valójában. Pedig nagyon sok ötletes rendezvényt össze lehetne hozni egy ilyen nap alkalmával. Ugyan ilyen cipőben jár az idegenvezetők világnapja is. Ami késik nem múlik, remélem…

Így én csak egy személyben, illetve az olvasok társaságában ünneplem meg ezt a napot, és ehhez Márai Sándor segítségét kérem:

Márai Sándor: Füves könyv
Az utazásról

“Nem szabad egyedül utazni. A magányos utazó kényszermunkát végez. Csak bizalmas és tapintatos társaságban szabad utazni. Egy érzékeny és fogékony lelkű nő, egy figyelmes és türelmes barát társasága megsokszorozza az utazás élményeit, fokozza a látnivalók színességét, segít megérteni mindazt, amit az út és a világ mutat. Egyedül utazni kínos, feszengő érzés. Mintha kiszolgáltatnák az embert egy különös börtönnek, mely nagy, mint a világ. Az ember csak társaságban tudja látni, érzékelni a világot. A társaság ad az út komor varázslatának, a változásnak, emberi értelmet. A vándorévek idejében sokat utaztam egyedül, kevés poggyásszal, mindig lázasan, nyugtalanul, hajszolva valamit. Hiányzott egy okos társ, aki a világ veszélyes és nyugtalanító élményében mellettem áll, akit figyelmeztetek, s aki figyelmeztet, aki megosztja a fogadók zord magányát, a vasutak gonosz idegbaját. Megfelelő ember társaságában a Földet is körülutazhatod, s úgy tűnik majd, pillanat volt az egész. Egyedül csak vánszorogsz a világon át, expresszvonaton és repülőgépen is.”

Ha épp nincs akivel utazzon, akkor egy helyi idegenvezető is nagy segítség lehet, hogy megismertesse az adott terület érdekességeivel.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

Magyar költészet napja

1964 óta április 11-e a Magyar Költészet Napja.
(Van Költészet Világnapja is, ami március 21-én van.)
Ezen a napon született 1900-ban Márai Sándor, és 1905-ben József Attila.

A mai rohanó világba, egyre nehezebben kap helyet a költészet, a vers olvasás az emberek életében, pedig vannak olyan versek, melyeket hiába több (tíz, akár száz) éve írtak, mai is nagyon aktuális tud lenni. Hiába „rohan” a világunk, bizonyos érzések, és témák, ugyan úgy aktuálisak most is, mint régen, például: szeretet, gyűlölet, isten, világ, haza, háború.

Nagyon jó alkalom, a Magyar Költészet Napja arra, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk, fellapozzunk egy –egy verseskötetet, néhány vers erejéig.

Ezt teszem, most én is, csak kicsit online: megnézem, hogy az elmúlt fél évben, hány alkalommal kértem a költők segítségét a blogbejegyzések írásában:

Több alkalommal is írtam Petőfi Sándorról: elmeséltem, hogyan ismerkedett meg Szendery Júliával, illetve azt, hogy hol töltötték a mézes heteiket, és azt is megtudhatták, hogy ki látta Őt utoljára.

Legalább ennyiszer szóba, illetve írásba került Ady Endre és azok a települések, melyeken megfordult élete során, sőt még egy szobor avatásról is beszámolhattam.

Novembertől itt volt, minden hónapban Radnóti Miklós Naptár című verse (December, Január, Február, Március, Április), és itt is lesz egészen Októberig, érdemes minden hónap első napján, ide látogatni.

Megemlékeztem a nemzeti ünnepekről: Szentkúti Ferenc és Juhász Gyula segítségével.

Szó volt itt még a  himnusz(ok)ról, Wass Albertről, és Áprily Lajosról is.

Ha a kedves olvasó ezeket mind végig olvasta, akkor itt a bizonyíték, hogy bármennyire is rohanó világban élünk, aki akarja, ahhoz nem csak a Magyar Költészet Napján jut el a költők világa.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...