Beszélgetés nagyapámmal

“Nem rég volt nagyapámmal egy hosszasabb beszélgetésem. Beszélgetésünk közben elgondolkoztam azon, hogy valójában nem a rendszer lett rosszabb, hanem mi emberek, mi férfiak lettünk SOKKAL gyengébbek, ,,töketlenebbek”! Először is az én nagyapám 3.5 évet volt katona! Nem szaladt el a katonaság elől, mint ahogy mi tettük sokan fiatalok, pedig nekünk nem 3.5 évet kellett volna katonáskodni.

Aztán elmesélte, hogy hogyan építette fel azt a házat nagyanyámmal ketten, ahol majd megszületett 6 gyermekük! Elmondta, hogy ketten(!) vetették a téglát a házukra„ neki dupla formája volt, így egyszerre két téglát tudott csinálni, ezáltal hamarabb ment a munka.

Ezen kívül dolgozni is járt, egyedül tartotta el a családját. Nagyanyám, mint anya, mint háziasszony mindig otthon végezte a tennivalóját. Érdekes módon nagyanyám ért a szabáshoz, varráshoz, nagyapám, pedig cipészethez, pedig egyikük szakmája sem (vajon miért?). Egyáltalán nem volt könnyebb nagyapámnak akkor házat építeni, mint most bárkinek. Nem volt könnyebb neki 6 gyermeket nevelni, munkába járni és dolgozni, mint most bárkinek!

Én úgy gondolom, hogy semmi más nem változott alapvetően, hanem inkább mi emberek lettünk másak, megnőttek az igények, és kiszélesedett a kényelmi zónánk. Meggyőződésem, ha nagyapám fiatalember lenne, és most ebben a világban kezdené az életét, ugyanúgy tudna házat építeni magának, és ugyanúgy képes lenne ma is felnevelni 6 gyermeket! Nem azért, mert ő okosabb lenne, nem! Azért, mert akkoriban a férfi még férfi volt, nem nyavalygott, nem siránkozott, hanem összeszedte magát, és ha saját kezűleg is(! !), de házat épített, és háza népét eltartotta!”

Veres Zsolt

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...