Elszólások

Szeretem a kalendáriumokat, mert nagyon sok érdekes dolgot foglalnak össze, és egész évben különböző témákban segít, még a blog írásban is. Néha csak ötletet ad, néha pedig teljesen elém tárja az anyagot. Most épp a  Gyergyó Kisújság 2014-es évkönyvét vettem a kezemben,  amiben összeírtak néhány elszólólást az előző évről, amin jókat lehet mosolyogni:

Nekem tavalyról ez maradt meg a legjobban:

Ha van ilyen elszólása a kedves Olvasónak is, szívesen elolvasnám.

Kérem írja meg a hozzászólásban!

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

A gyergyóditrói Jézus Szent Szíve-templom

Ditró a Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklósról 12 km-re található nagyközség, amelynek  6000 lakosa van. Lakossága zömében római katolikus. Már 1500-ban önálló plébánia.

A Szent Katalin templom a település első temploma, gótikus kori. Eredetileg vártemplom jellegű volt, védelmi falrészletei ma is láthatók. Ez a templom a XX. század második felére már szűknek bizonyult az 5–600 hívő befogadására, így  a község képviselő-testülete 1891-ben úgy döntött, hogy új templomot építenek.

Takó János 27 éves Ditrói plébánossága szorosan összefügg a nagytemplom építésével, hisz ő az, aki ismét a község elöljáróság elé viszi az ügyet, amely ezúttal egy jelentősebb erdőterület, ajánlja fel a templomépítés céljára.

Az első terveket az építendő templomról 1893-ban Margitay Gábor főmérnök készítette, neobarokk stílusban. 1893-ban a felügyeleti bizottság elutasította a tervet, mert túlságosan nagy költségeket igényelt volna.

A hosszas előkészítés után, 1909-ben elkezdődött az építés Kiss István műépítész által elkészített tervek alapján. 1913-ra, a megkezdés után négy évre kész is a templom, amit , ünnepélyes körülmények között Erdély püspöke, Gróf Majláth Gusztáv Károly szenteli fel július 13-án, Jézus Szent Szívének tiszteletére.

A templom: 56 méter hosszú, 23 méter széles, toronymagassága 75 méter , 1000 ülő és 2000 állóhellyel rendelkező kéttornyú templom azóta a ditróiak büszkesége és Székelyföld messze híres temploma. Ez a templom neogótikus stílusban épült.

Idén százéves a gyergyóditrói nagytemplom, ezt egész évre kiterjedő programsorozattal ünnepli a település: vallási, kulturális, sport és szórakoztató jellegű programokkal.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Szerelmes vidékünk

Nyári táborokon és rendezvényeken, amelyeken részt veszek, többnyire szervező vagyok. Ez nagyon jó, mert nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni, és más perspektívákból lehet nézni ezeket a rendezvényeket. Viszont van egy hátránya is: nagyon sok jó előadásról lemaradok. Viszont amikre eljutok, azokat nagyon szoktam élvezni, szeretni.

Emi táborban egy  felolvasásra jutottam el, ahol Gyergyó környéki fiatal “legények” és “leányok”, olvasták fel a saját műveiket.

Most ezek a művek közül, egy verset mutathatok meg:

 Szerelmes vidékünk

Kedves Sára, Sári, Sarolta!
Lajbim alól kivirít az üveg körte pálinka.
Sokszor gondol az szüvem te reád,
Mikor a bokrok megett megmutattad alsórokolyád.
Egy éve már nem csókoltam ajkidat,
Tavaly nyáron megállott a pesti busz a kertetek alatt.
Hej, de megfognám az hófehér kezedet,
Hagymát fonnék egész ősszel, teveled!
De félek, hogyha viszont látlak tégedet,
Névelővel látod el a nevemet.
Ha Te mondtad, szép szó volt a vinetta,
Aggódom, az Attila ezt nem tudja…
De el tellett az üdő, édes Sárikám,
Levelidben ritkábban szólsz énhozzám.

Ha néha-néha küldesz egy-két levelet…
Meglep, hogy le tudod írni még a nevedet.

Pár éve még kergetőztünk a bükkfői tanyán,
Most viszont az Atikával fetrengtek a Blahán

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Iskolakezdésre

Nagyon sok diáknak most jár le a nyári vakáció, és kezdődik meg az iskola. Van aki várja, de a többség valószínűleg nem.

Én sem vártam sosem…de azért most jól esik rágondolni…

Egy Reményik Sándor verssel szeretném lelkesíteni azokat, akiket most valamilyen szinten érint az iskolakezdés:

Öröktűz

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven.

Egy lángot adok, — én is kaptam azt
Messziről, mint egy mennyei vigaszt,
Egy lángot, amely forraszt s összefűz,
Én jártam Vesta ledőlt templomában,
Az örök-égő lángot ott találtam,
S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz.

Földindulás volt, megindult a hegy,
És eltemette a kis templomot,
De a lángot nem bírta eltemetni,
Én égve leltem ott;
És hozzá imádkoztam s benne hittem
S mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát.
Én égve hazavittem.
Azóta szívem mélyén ég, ragyog
A viharfújta, széllengette láng,
És el nem oltják semmi viharok.

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp,
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább
És gondozd híven..

Marton Áron Gimnázium – Csíkszereda

Salamon Ernő Gimnázium – Gyergyószentmiklós

 

Tamási Áron Gimnázium – Székelyudvarhely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Örmények Erdélyben

A jelenlegi erdélyi örmények elődei legnagyobb részben Moldvából, kis részben Havasalföldről jöttek Erdélybe.

A legnagyobb számú erdélyi örmény beáramlás 1672 elején történt  I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével.Körülbelül 12 000-15 000 főnyi moldvai örmény Besztercén, Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen telepedett le.

Mivel az örmények az idegenek csoportjába tartoztak, sokkal kevesebb joggal rendelkeztek, mint a “földieknek”. Hátrányos helyzetüket az is tetézte, hogy kevesebb jogokkal rendelkező helységekben laktak. Helyzetük megoldására egyetlen lehetőség volt, mégpedig a  beilleszkedés a magyar kultúrába, úgy hogy megőrizzék a saját identitásukat is.

Az örmények elfogadták, hogy saját vallásukról örmény katolikus vallásra térjenek és  hozzáfogtak a magyar nyelv és kultúra megismeréséhez. E célok elérésében szükséges volt az erdélyi örmények összevonása, azaz örmény városok létesítése.

Erdélyben az örmények két várost alapítottak: Szamosújvárt (1700) és Erzsébetvárost (1733).  Szamosújvár lett Erdély egyetlen olyan barokk városa, amelyet mérnöki tervek alapján építettek fel. E két városon kívül Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen telepedtek le, ahol templomokat is építettek.

A legrégebbi örmény templom a Salamon templom, 1723-ban épült, amit Salamon Szamosújvár főbírája, testvére Bogdán  és feleségeik Szirma és Ulchathun, költségén kőtemplomot építtetett.

Ugyancsak Szamosújváron található az Örmény Székesegyház, melynek építését 1748-ban kezdték el. Az építéshez szükséges kiadásokat az örmény katolikus egyház, a hívek adományaiból fedezték és Mária Terézia királynő is adományozott.

A gyergyószentmiklósi örmény templom 1730-1734 között  épült barokk stílusban. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot kőfal veszi körül.

Erzsébetvárosban is található örmény katolikus templom, aminek a védőszentjéről Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta település nevét, a régi Ebesfalva helyett. A főtéren található, impozáns templom 1766 és 1783 között épült barokk stílusban. Egyik toronysisakját 1927-ben vihar sodorta le.

Csíkszépvízen a  központban található az örmény katolikus templom, mely 1781-ben épült Világosító Szent Gergely tiszteletére.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...