Csángó bál

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség 2014. február 15-én (szombaton) tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a “Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban, melynek fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bállal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében.

Egyedülálló, különleges élményben lesz része az idei Csángó Bál közönségének. A színpadi műsor 19.00-tól olyan moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével tárja a nézők elé a csángók lakodalmas szokásait, akik saját maguk megélt élménye alapján mutatják be a csángó “menyekező” gazdag hagyományát. A közönséget már a bejáratnál vendégváró pálinkával és kaláccsal kínálják és “ujjogtatással”, zenével, tánccal fogadják. A színpadon ezalatt már folyik a menyasszony, vagy, ahogy a csángók mondják, a nyírásza öltöztetése. Sor kerül a menyasszony kikérésére, ízes vőfély-rigmusokat hallhatunk, betekinthetünk egy igazi csángó lakodalomba. A műsorban közreműködnek a lakodalmas hagyományokat jól ismerő gyimesi és moldvai idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés - tizenkét óra hosszat tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Aki kedvet kapott a bálban való részvételhez, azt csak biztatni tudom, hogy jöjjön el és vegyen részt. Én ott leszek  ;)

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


A Hit éve – A Hit kapuja

Gyimesbükk – 1000 éves határ

Nemrég Gyimesbükkön jártam az 1000 éves határnál, és meglepődve vettem észre, hogy a a kontamináció templom melletti gerincen új székelykapu, és az fölött 10 szép faragott oszlop található. Kíváncsian mentem közelebb és természetesen vásároltam meg a hozzá tartozó leírást, amiben így mutatják be:

„A hit évének kapcsán született meg a gondolat: legyen emlékezetes és maradandó jel a Hit Éve felhívásnak, itt népünk történelmi és vallási zarándokhelyén. …. Életünk, népünk, közösségünk tíz legfontosabb pillére, oszlopa, kulcsszava, dátuma, népi motívuma, az azokat magyarázó szavak megállítanak, és életünk újraértékelésére késztetnek. „

Megmaradás oszlopai

A megmaradás oszlopain az alábbi szavak olvashatóak, a mellette található idézet pedig a leírást tartalmazó kis könyvben olvasható:

Isten
„Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelemből kimentett engem.” (Zsoltárok 34,5)

Haza
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” – Tamási Áron

Család
„ Feleséged mint szépen termő szőlőtő oldalad mellett, fiaid mint olajfa csemeték asztalod körül, lám ilyen áldásban részesül az ember aki féli az Urat” – Zsolt. 128

Anyanyelv
„Nyelvében él, dalában érez a nemzet.” – Bartók Béla

Alkotás
„Minden nap annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a saját erejével tudja táplálni. „ – Márton Áron püspök

Jog
„Az írott törvény mögött van egy másik, íratlan, s annak is igazságot kell szolgáltatni.” – Márai Sándor

Kultúra
„Kultúrát nem lehet örökölni.  Az elödők kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék úja meg újra meg nem szerzi magának.” – Kodály Zoltán

Hagyomány
„Édes hazámnak akartam szolgálni…” – Kájoni János

Egység
„Legyetek mindnyájan egyek.”  – Jn. 17,21

Szabadság
„ Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”

Jövő
„…reménységgel teli jövőt szánok nektek.”

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

A himnusz(ok)ról

 

http://www.youtube.com/watch?v=CzrypgCV6OQ

A fenti Mária-éneket Bartók Béla jegyezte le a Csíki-medencében. Dallama hasonlít a Bartók Béla által írt “Egy este a székelyeknél” c. zenemű nyitányához. Mivel a nem-katolikus székelyek himnuszukként nem énekelték ezt a Mária-dalt, így vált a székelyek himnuszává a XX. században az 1921-ben Csanády György által írt és Mihalik Kálmán által megzenésített Ki tudja merre kezdetű dal. Ezt a Mária-éneket a katolikus székelyek éneklik a csíksomlyói Mária búcsúk alkalmával.

 

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, és művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott hazafias dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon, és a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.
Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, de a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem.
A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették.
Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések
A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.

Csángo himnusz

Ha már a himnuszokról esett szó, úgy érzem, hogy nem hagyhatom ki a Csángó himnuszt, aminek éneke és szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel.

Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz néven ismert ének.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...