Brassai Sámuel

„Tíz évtizedet élt, tíz tudományt művelt, tíz nyelvet beszélt”.

Röviden így lehet jellemezni Brassai Sámuelnek az életét, akire már kortársai is annyira feltekintettek, hogy még életében az „utolsó erdélyi polihisztornak” nevezték.
Torockón, vagy Torockószentgyörgyön született, és a születési dátuma is vitatott, bár inkább  1797. június 15. –én emlékeznek meg róla, ez szerint  216 éve született.
Első tanítója édesapja volt, aki fiát sajátos módszereivel vezette be a műveltség világába. Olvastatta, ha hibázott, kikerestette a szótárból, könyvből a helyes megoldást. Vagyis megtanította tanulni, rávezette a tanulás örömére. Ezek után íratta csak be torockószentgyörgyi iskolába, majd a kolozsvári Unitárius Kollégiumba, amelynek történetével sorsa ezután összefonódik.

Tanulmányai befejezése után Erdély legelőkelőbb főúri családjainál volt leánynevelő. Közben nemcsak nevelőként kezdett ismertté válni, hanem tehetséges fiatal tudósként is. Ennek köszönhette, hogy őt kérik fel a kolozsvári kaszinó tagjai a tervbe vett néplap szerkesztésére. A Vasárnapi Újság 1834. április 6-án megindul, s 1848-as megszűnéséig Brassai szerkeszti (s többnyire írja is).
Munkásságára felfigyelve 1837-ban az Unitárius Kollégium tanárának választják, bár ez több szempontból is rendhagyó volt
A diákság nagy örömmel fogadta a kinevezést, és fáklyás menettel köszöntötte az újdonsült oktatót.

Brassai mint tanár, könyvtárnok majd igazgató új szellemet hoz a kollégium falai közé, s utóbb megreformálja az egész unitárius tanügyet.
Elveti az addigi merev, tekintélyen alapuló, szónokias oktatást.

1861-ben igazgatónak választják, ekkor kezdi átalakítani a Mikó-kertet botanikus kertté.
Munkája elismeréséül 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választja, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem matematika professzorának is kinevezik, a későbbiekben pedig rektornak, majd dékánnak is megválasztják.
1897-ben országos szinten ünneplik születésének 100. évfordulóját, maga a császár is üdvözlő üzenetet küld neki. Csupán pár nappal éli túl évfordulóját, június 24-én átadja lelkét a Mindenhatónak. Végrendeletében egész vagyonát az Unitárius Kollégiumnak adományozza, az újonnan felépült kollégiumi épület így részben az ő hagyatéka, Berde Mózes mellett. A Házsongárdi temetőbe helyezik örök nyugalomra, ahol a Pákey Lajos tervezte síremléket 1910-ben avatták fel.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Torockó és a kettes szám

A múlt hónapi Torockós bejegyzésemben, megígértem, hogy írok még Torockóról, és annak a kettes számmal való érdekes viszonyáról:
Hantz Lám Írén Torockó című könyvéből idézek egy kis érdekes részletet:

“A torockói nép Isten egységét vallja, és unitárius templomán az Egy az Isten felírás látható, de a környező természet és a történelmi múlt érdekes véletlnenek folytán sok mindent megduplázott itt. E furcsa kettőségre Horváth Zoltán, a nagyenyedi Betlheln Kollégium tanára figyelt fel először:

A medencét nagyjából két azonos magasságú és felépítésű hegytömb határolja: a Székelykő (1130 m) és az Ordaskő (1200 m)

A hegytömbök közötti lapályon két magyar és két román lakosú község van: Torockó és Torockószentgyörgy, Izvoarea (Bedellö) és Valisoara (Gyertyános);

Két megye osztozkodik a vidéken: hol Torda-Aranyos vármegyéhez, hol és Fehér megyéhez csatolták

Két szoroson át juthatunk a medencébe: a Borrévin és a Kőközin.

Két vízgyűjtő medence osztozkodik a vizein: az Aranyos és a Maros.

Torockó népe eredetileg két népből tevődött össze: székely magyarból és betelepült németekből;

Két vára volt: Székelykő-vár a 13. századi és Torockószentgyörgyön épült vár;

A nap is kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ennek a sajátságos jelenségnek az oka az 1130 m-es észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja.

Két festőművész örökítette meg a táj és a népviselet szépségeit: Wass Albert (1896-1969) és Dóczyné Berde Amal (1886-1976);

Az erdélyi művelődéstörténet két jeles személyisége származik a vidékről: Brassai Sámuel (1797-1897) – erdélyi polihisztor és Kriza János (1881-1875) – unitárius püspök.”

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...