Bethlen Gábor emlékezete

 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”   Bethlen Gábor

400 éve, 1613. október 23-án,  kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen Gábort, Erdély legjelentősebb fejedelmét.

Ennek alkalmából  Bethlen Gábor Alapítvány Emlékévet hirdetett meg, aminek a fővédnökei: Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Kató Béla Erdély református püspöke és Böjte Csaba ferences szerzetes.

Az emlékév alkalmával több programot is szervezetek, amik közül a Bethlen Gábor egész alakos bronz szobor elkészítését emelném ki, az avatására a mai nap folyamán kerül sor, Kolozsvárt - az Alsóvárosi (kétágú) Református Templom kertjében.
A szobor alkotója: Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész.
A nagyszerű, egész alakos szobrot közadakozásból és pályázati támogatásból készítették el.

Péterfy László: Bethlen Gábor kisplasztikája, amelynek újraalkotásával készül a kolozsvári szobor gipszmakettje

Amint említettem a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei között Böjte Atya is szerepel, aki megmentette az enyészettől a fejedelem szülőházát. A gyermekmentő ferences szerzetes az árva gyermekek mellett belefogott Erdély árva épületeinek megmentésébe is. Ennek első lépése volt, amikor megvásárolta és felújította Marosillyén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházát, és így vélekedik a fejedelemről:

„…azért tisztelem, mert képes volt a magyarokat, székelyeket, szászokat, románokat, mindazokat, kik e térségben éltek egymással kiengesztelni, egy asztalhoz ültetni, és az így felszabadult erőket az országépítésre bölcsen befogni. Bármerre járunk szülőföldünkön, sokfelé még ma is láthatjuk a nagy fejedelem idejében épített kastélyokat, épületeket, megálmodott intézményeket. Úgy érzem, hogy nekünk nagy- nagy alázattal az Ő útján kell járnunk”

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Lázár-kastély

Az erdélyi reneszánsz egyik legszebb hagyatéka a gyergyószárhegyi Lázár – kastély, amely a XII. századi Erdély legvonzóbb főúri hajléka volt.
Legkorábbi lakótornya 1450-ből való.
Ma is látható, pártázatos homlokzatát, udvarház arculatát 1631-32-ben ifj. Lázár István alakította ki.
1590-től, 4 éven át itt élt Bethlen Gábor (Erdély fejedelme), mivel édesanyja Lázár Druzsina innen ment férjez Bethlen Farkashoz, aki a gyerek születése után hamar meghalt.
A kastély többször is leégett: 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során, illetve az 1748-as és 1872-es tűzvészben.
Lázár Ferenc építette a kastély a „nagy-palotát”, más néven lovagtermet, amely a széki gyűléseknek adott otthont.
1853-ban az utolsó Lázár-örökös is elhagyta a kastélyt, így az gyors hanyatlásnak indult.
1967-től kezdődően lépésről lépésre restaurálták. Jelenleg a fenntartását is ellátó képzőművészeti és közművelődési alkotóközpont működik benne.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Bethlen Gábor

1580 november 15.-én született, és a mai napon emlékezünk a halálára is.
Ma 432 éve született Marosillyén, és 383 éve halt meg Gyulafehérváron.

Uralkodását „Erdély aranykorának” nevezzük: megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult:

- Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette. Nagy könyvtárat alapított és minden áron meg akarta szerezni Hunyadi Mátyás könyvtárát, melyet Konstantinápolyba hurcoltak

- 1622-ben református főiskolát is alapított Gyulafehérváron, ami később Enyedre költözött és a mai napig a Bethlen Gábor nevét viseli

- Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.

- Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.

- Németországból behozott bányászok által virágzásra emelte a bányászatot

- A vallásszabadságot támogatta, protestáns létére, teljes szabadságot adott a katolikusoknak, sőt engedélyezte a katolikus egyház terjeszkedését, építkezését

A halálos ágyán, ezeket a szavakat írta: „Ha isten velünk, ki ellenünk”.

Valóban hosszú éveken keresztül a magyarokkal volt az Isten, sőt még Bethlen Gáborral is. Mivel 2007-ben a romokban heverő szülőházát Böjte atya a dévai Szent Ferenc alapítvány számára megvásárolta, tataroztatta, így megmentette az enyészettől.

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...