Korondi séta

Az átutazók többségének Korond, egy kirakodó vásár, ahol mindenfélét lehet kapni, tökéletes hely, hogy az otthoniak ajándékai megvásárolására:  különböző hűtőmágnesek, a környék fonott kosarai, népművészeti ruhák, fafaragások, taplóból készül érdekességek,  és nem utolsó sorban korondi kerámia.

De ki tudja, hogy ezek hogyan készülnek?
Vagy milyen Korond igazi arca a kirakodó „bódésor” mögött?

Az ilyen, és hasonló kérdések megválaszolására, és főleg a megmutatására szánta rá magát a Babeș – Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának a tanára, Pál Zoltán, akihez lelkesedéssel, és nagy segítő kedvel társult jó néhány diák is.

Közösen létrehozták a Parajd-Korond Természetvédelmi Gondnokságot, melynek fő célja a természeti értékek védelme, és környezeti állapotuk javítását.

Ennek érdekében több olyan programot hoztak létre, melyek keretében az oda utazóknak megmutatják a helyi természeti és kulturális látnivalókat.

Ezek közül, én most a Korondi sétát emelem, ki, mivel az szerepelt a 2013-as kívánság listán, amelyet mindenkinek ajánlott végig járni az év végére.

A séta valójában lovas szekéren történik:

Több kézműves műhelyt keresnek fel:

Élményműhely, ahol a látogató kipróbálhatja, tanulhatja a korongolás művészetét:

Taplász műhely, ahol a mesterek kezei alól ilyen gyönyörűségek kerülnek ki:

Elszekereznek a Csiga-domb földtani rezervátumba, ami Románia legnagyobb aragonit-előfordulási helye

Árcsón a borvízforrásnál a kóstolás is program része:

És még sok minden más, amit nem sorolok fel, hogy a helyszínen is legyen egy kis meglepetés. Remélem sikerült egy fokozni a kedvet, és az idén ellátogatnak Korondra.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Babeș – Bolyai Tudományegyetem

Ez a bejegyzés arról az egyetemről szól, melynek a padjait én is koptathattam 5 éven keresztül. Már akkor tetszettek az épületek ódon falai, és jól esett a híres-neves egyetemen tanulni, a saját anyanyelvemen.

A legnagyobb kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény előzményei a 16-17. századig nyúlik vissza.

A Farkas utcában az oktatás már 1581-ben elkezdődött a jezsuiták kezdeményezésére, és Báthory István támogatásával.

Az 1700 évek elején már több részből álló iskolai együttesben tanítottak.  Ezekben az épületekben indult el 1881-ben Magyarország második egyeteme a Ferenc József Tudományegyetem .

Mivel azok az épületek nem voltak eléggé korszerűek, ezért folyamatosan újították fel. Ekkor épült a mostani központi épület, ami a belváros leghatalmasabb palotája (122×59 m).

Az épület homlokzatán egykor szoborcsoport állt: a trónjáról fölemelkedő, az egyetem alapítólevelét átnyújtó Ferenc József tógás alakját a négy fakultást jelképező alakok fogták közre. (Az 1920-as években a szobrokat leszerelték, néhányuk túlélte a rombolást és a botanikus kertet díszítik.)

Az egyetem alapításakor  négy kar indult: jog-és államtudományi, orvosi, bölcsészet-nyelv és történelemtudományi, valamint matematikai és természettudományi fakultás.

1919-ben a politikai hatalmat gyakorló román nemzet elfoglalta az egyetemet. Egy teljes tanévig magyar tanárok, még próbáltak magyar oktatást folytatni, de a román hatóságok  feloszlatták a Ferenc József Tudományegyetemet. Ekkor az egyetem átköltözött Szegedre és ott folytatta félszázaddal előbb Kolozsváron megkezdett munkáját.

A magyar egyetemtől elvett épületekben és felszereléssel megnyílt a román egyetem I. Ferdinánd király néven.

A második bécsi döntést követően 1940-ben a román egyetem tanári kara, diáksága Szebenbe és Temesvárra menekült, és magával vitte a felszerelés egy részét.

A Ferenc József Tudományegyetem visszakerült Kolozsvárra, és Szegeden létrehozták a Horthy Miklós Tudományegyetemet.

1945-be Észak Erdélyben visszaállt a román közigazgatás, így a román intézmény megkapta az összes egyetemi épületet (42) és teljes felszerelését.

A régi magyar egyetem Kolozsváron maradt tanáraiból egy tanári testület alakult, amelyet 32 magyar állampolgárságú oktató alkalmazásával egészítettek ki és nagy nehézségek árán létrehozták a Bolyai Tudományegyetemet. A román állam nem nézte jó szemmel a magyar nyelvű egyetem működését, és több alkalommal is próbálták akadályozni a működését.

1959-ben megtörtént a román és magyar egyetem egyesítése, valójában az utóbbi beolvasztása, felszámolása. Az így létrehozott Babeș – Bolyai Tudományegyetemen a következő tanévtől a jogi és közigazgatási karon csak román nyelven tanítottak, majd a fokozatosan csökkent a többi fakultásokon is a magyar oktatás.

Az 1989-es változás (forradalom) fordulatot hozott az egyetem életében. 1990-től egyre több szak indult magyar nyelven.  A 2002/2003-as tanévben már 47 szakon folyt magyar nyelvű képzés.

Napjainkban az egyetemen közel 50,000 diák tanul, amiből körülbelül 7,000 magyar anyanyelvű, és magyarul tanul.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...