Magyar költészet napja

1964 óta április 11-e a Magyar Költészet Napja.
(Van Költészet Világnapja is, ami március 21-én van.)
Ezen a napon született 1900-ban Márai Sándor, és 1905-ben József Attila.

A mai rohanó világba, egyre nehezebben kap helyet a költészet, a vers olvasás az emberek életében, pedig vannak olyan versek, melyeket hiába több (tíz, akár száz) éve írtak, mai is nagyon aktuális tud lenni. Hiába „rohan” a világunk, bizonyos érzések, és témák, ugyan úgy aktuálisak most is, mint régen, például: szeretet, gyűlölet, isten, világ, haza, háború.

Nagyon jó alkalom, a Magyar Költészet Napja arra, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk, fellapozzunk egy –egy verseskötetet, néhány vers erejéig.

Ezt teszem, most én is, csak kicsit online: megnézem, hogy az elmúlt fél évben, hány alkalommal kértem a költők segítségét a blogbejegyzések írásában:

Több alkalommal is írtam Petőfi Sándorról: elmeséltem, hogyan ismerkedett meg Szendery Júliával, illetve azt, hogy hol töltötték a mézes heteiket, és azt is megtudhatták, hogy ki látta Őt utoljára.

Legalább ennyiszer szóba, illetve írásba került Ady Endre és azok a települések, melyeken megfordult élete során, sőt még egy szobor avatásról is beszámolhattam.

Novembertől itt volt, minden hónapban Radnóti Miklós Naptár című verse (December, Január, Február, Március, Április), és itt is lesz egészen Októberig, érdemes minden hónap első napján, ide látogatni.

Megemlékeztem a nemzeti ünnepekről: Szentkúti Ferenc és Juhász Gyula segítségével.

Szó volt itt még a  himnusz(ok)ról, Wass Albertről, és Áprily Lajosról is.

Ha a kedves olvasó ezeket mind végig olvasta, akkor itt a bizonyíték, hogy bármennyire is rohanó világban élünk, aki akarja, ahhoz nem csak a Magyar Költészet Napján jut el a költők világa.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Holnaposok szobra

Pontosan két hete, október 26.-án Nagyváradon avatták fel a Holnaposok szobrát, amely Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.

A szoborcsoport készítésének az ötlete már 2 éve, hogy megfogalmazódott, és mostanig kellett várni, a kivitelezés, anyagi támogatottság miatt.

A szoborcsoport elkészítésére a polgármesteri hivatal 2011-ben írt ki pályázatot, amelyet Deák Árpád szobrászművész nyert meg, az elkészítését a váradi Ady Múzeum falán függő festmény adta, melyen a Holnap irodalmi társaság tagjai láthatók egy asztal körül

A sétálóutcára, az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelébe elhelyezett műalkotás úgynevezett aktív szoborcsoport: a négy alak között, a kávézóasztaluk mellé elhelyezett, üres székre bárki leülhet és fényképet készíttethet magáról a magyar irodalom nagyjai körében.

Aki még nemjárt Nagyváradon, annak megvan az oka, hogy miért érdemes ide jönni, aki pedig már járt, az láthatja, hogy mindig kerül újabb és újabb ok, amiért érdemes visszajönni.

 

Holnaposok szobra

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok 2

Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Ady Endre szülőfalujával, szülőházával, és az iskoláival (Nagykároly és Zilah). Itt folytatjuk az életútját, főként Nagyváradra koncentrálva, mivel Nagyvárad volt az a hely, ahol újságíróként munkát kapott, és megszerette az írást, illetve megszerették az írását.

Elsőként az EMKE kávéházat mutatnám be, ami 1902 decemberében nyílt meg, és  nagyon hamar az újságírók és az irodalmat kedvelők törzshelyévé vált.

Ady Endre Nagyváradi tartózkodása során törzsvendég volt az irodalmi kávéházban, ahol fiatal újságírók, költők találkoztak, beszélgettek, hallgatták meg egymás műveit. Az ilyen összejövetelek egyik vezéralakja volt Ady, az itt töltött hosszú délutánokra pedig a kávézó falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Ahogy a tábla is mutatja 1908 tavaszán az EMKE kávéházban hozták létra a A Holnap” Irodalmi Társaságot, melynek  az alapító tagjai a hét író között volt Ady Endre is.

Azt is el kell mondani, hogy az Emkében ismerkedett meg Ady Endre Diósyné Brüll Adéllal, Lédaként emlegetett múzsájával.

A következő épület, amit bemutatok a Kanonok sor, amit az 1700-as évek közepén kezdtek építeni a székesegyházban szolgaló kanonok számára.  Több mint 100 évig épült, egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Tíz kényelmes lakás található benne.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben egy kanonokot bírált, a politikában elfoglalt álláspontja miatt, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a Ady-t háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották.

Az Ady Endre múzeum 1955-ben nyílt meg, a nagyváradi “Müllerei” néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. A múzeum jelenlegi gyűjteménye egyrészt a zilahi Ady-gyűjtemény képezi, másrészt pedig az Ady Társaság tevékenységének köszönhető.

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az “ősi schola” a több mint két évszázados története során. Az iskola 1990-ben vette fel az Ady Endre nevet, melyet azóta is büszkén visel.

Az utolsó település, amelyet bemutatok az Csucsa, és ott a Boncza kastély. Ezt a kastélyt Ady apósa (Boncza Miklós) építette a 19. század elején.  1915-ben  Ady feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), és Csucsán, a Boncza kastély kertjében álló nyári lakban, az úgynevezett „Fehér házban” éltek, egészen Ady 1919-es haláláig.

Az épületet az özvegy eladta Octavian Gogának, román nacionalista író-politikusnak. Goga a kastélyon jelentős módosításokat hajtott végre, teljesen átépítette neobizánci stílusba.

Ady nyomaban az Adysok Csucsa

Ma az épületcsoportban Octavian Goga Emlékmúzeum működik, ahol leginkább a névadó életéről, a román történelemben betöltött szerepéről találhatunk dolgokat.  Az udvar egy kisebb melléképületében pedig Ady-emlékszoba látogatható – román feliratokkal.

Nagy vonalakban sikerült  Ady útját bejárnunk.
Majd egy másik bejegyzésben megpróbálom “Ady szavaival” is körbejárni ezt az utat.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok

Az utolsó csoportomnak ez volt a tematikája. Szeretem az ilyen tematikus utakat, mert rákényszerít, hogy egy város általános történelmén túl, keressek rá bizonyos  érdekességekre.

Nézzük csak Ady életútját, a ránk maradt épített örökségek szemszögéből:

Helység névtáblaElső és legjelentősebb az Érmindszent  (ma már Ady Endre, vagy röviden Adyfalva), ahol Ady Endre született.

Két épületet találunk az egyszerű kerítésen belül: a kisebbik, nádfedeles, háromosztatú parasztház, ahol Ady Endre is született.  A szülőház pontos építési időpontját nem ismerjük, valamikor a XIX. század második felében készülhetett, annyi azonban bizonyos, hogy Ady Endre édesanyja, Pásztor Mária örökölte, rajta keresztül jutott az Ady család birtokába. Ady Endre édesapja, Lőrinc bővítette az épületet, így nyerte el mai formáját.

Ady Endre szülőháza

A másik ingatlan később, 1907-ben épült fel, négy látogatható terme szintén számos, régen a család vagyonát képező, eredeti állapotban megőrzött tárgyat tár elénk.

Ady Endre múzeum2

A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra.

Gémes kút, az udvaron

Ady Endre életútjának a következő állomása Nagykároly, ahol a piarista iskolába járatták. Az iskola mai neve: Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont.

Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag addig gyengécske gyerek, itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.

A nagykárolyi iskola után a tanulmányait a Zilah-i református kollégiumban folytatta, ami a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti korcsmázások is; emellett itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is.

Az iskola előkertjében 1957-ben, Ady születésének 80. évfordulóján állították fel egy szobrot, ami Balaskó Nándor alkotása.

Ady életútjának a bemutatása  a következő bejegyzésben folytatódik.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...