Madarasi Hargita

A 2014-es kívánság listán szerepel a Madarasi Hargita csúcsának a megmászása, ami 1801 méter magas. Természetesen ez nem olyan nehéz, mint amilyen első hallásra tűnhet, mert a  Menedékházig, vagyis 1650 méter magasságig fel lehet jutni autóval, ahol több kilométeres sípálya rendszer található.

Mi minden évben felmegyünk pár napra sízni a Hargitára, és akkor már csúcsra is felsétálunk, ami másfél órát jelenet oda-vissza.

Az idén sajnos nem volt nagy tél, így a táj  nem volt csupa fehér, viszont így is nagyon szép, és a sípályákon nagyon jó volt a hó minősége, így tudtunk jó sokat sízni… :)

Jöjjenek, hát  a képek, egy kis kedvcsinálónak, ahogy felmentünk a Madarasi Hargita csúcsára:

Elindult a csúcsra a csipet – csapat

Elágazáshoz érkezve..

Csoda szép naplemente…

Állítólag ez jelöli a legmagasabb pontot…

Egyszerű szépség

A bizonyíték, hogy tényleg ott jártunk ;)

Apróság a nagy hegyek között…

Csúcsra érkezve kopjafák fogadtak

Vissza fele, már nem sütött a napocska

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


 

Március 8

Nőnap alkalmából én, mint nő, nem köszönthetem a nőket.

(Kell ebbe a mondatba, még egy nő szó? ;) )

Viszont kérhetek segítséget, például Zorántól:

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Mindennapi hitvallás # 3

Folytatom a Mindennapi hitvallás sorozatomat (Az előzök: itt, és itt találhatóak) amiben Böjte atya egy- egy gondolatát osztom meg:

“Ha születésünkkor egy listán felsorolva megkapnánk azokat a nehézségeket,amelyek érni fognak minket, biztosan összeomolnánk, és neki sem indulnánk az életnek. Egyre erősebbek lehetünk, ha elfogadjuk a kihívásokat. Amit ma még nem bírok felemelni, lehet, hogy egy év múlva már könnyen felkapom. Nem egy embert ismerek, akik évekig nem tudták elfogadni, hogy egy baleset miatt tolókocsiba kényszerültek, meg akartak halni, és mikor mégis belenyugodtak a megváltoztathatatlanba, nem kapálóztak sorsuk ellen, keresték a kibontakozási lehetőséget az adott kereteik között, olyan emberekké váltak, akik erőt adtak sokaknak, civilszervezeteket, közösségeket hoztak létre, hogy társaiknak segítséget nyújtsanak, néhányan még paraolimpián is elindultak. Azt látom, hogy halálos ágyukon a betegek sokszor még jobban csimpaszkodnak az életbe, mint egészségesen tették, érzik, még van dolguk, elrendeznivalójuk.”

Igyekszem mindig olyat kiválasztani, ami nekem is sokat mond, és én is egy kis energiát tudok meríteni belőle. A mai napra szóló írása azért fogott meg engem, mert a mi életünkben is vannak nehézségek (persze, mint mindenkiében), most épp gondolok, hogy az idegenvezetés nagyon sok utazással, ezáltal fáradtsággal jár. Hál` Istennek már januárban láttam, hogy milyen zsúfolt egy-egy időszakom, és ilyen esetekben mérlegelnem kell, mi az amit még bevállalhatok, van amikor megijeszt a sok feladat, de ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mindegy milyen időszak van előttünk: könnyű, fárasztó, vagy épp nagyon fárasztó, akkor, abban a pillanatban csak azt tehetjük, hogy szembe nézünk vele és azt csináljuk. Utólag vissza tekintve mindig sokkal könnyebbnek tűnik, mint ahogy előre elképzeltem.

Nekem ezt jelentette a fenti gondolat… Ha neked is mond valamit Böjte Atya gondolata, kérlek írd meg!

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Viccelődjünk :)

Néha kell egy kis könnyed bejegyzés is, ami jól indítja a napot, és kicsit jobb kedvre derít. Így hát nézzünk egy kis ízelítőt Mari né és Mózsi bá életéből:

-          Ki vágott így fejbe, Mózsi?
-          Há’ a feleségem, Mari.
-          Mari? Én úgy tuttam, hogy elútazott!
-          Én es úgy tuttam…

-          Mózsi, Mózsi, ez a kocsma a sírod – szidja Mari nén az öreget.
-          Akkó mé nem hacc békin legalább a síromba?

Mózsi bá s Mari nén állandóan civakodtak. A helyzet odáig fajult, hogy Mózsi bá az asszonyt egy szép napon útra tette.
-          Mi történt Mózsi? – kérdi a szomszédja
-          Semmi erőst nagydolog, csak Marival megosztozánk, s neki része a kapun küjel jutott.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Erdélyi könyvtárak

Nem rég láttam egy nagyon szép összeállítást a világ legszebb könyvtárairól, és innen jött az ötlet, hogy készítsek én is ilyet Erdélyre. Kapásból tudtam 3-4 szép könyvtárat, amit érdemes megmutatni, gondoltam a honlapjukon biztos kapok fényképeket és hamar kész is a bejegyzés. De természetesen semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy első ránézésre gondoljuk: nagyon kevés könyvtárnak van saját honlapja, és még kevesebbnek van a saját honlapján fénykép, de nem adtam fel, és lassan összejött egy bejegyzésre való anyag.

Nem szeretnék én most rangsorolni, mint ahogy az említett cikkben olvasható, hanem csak bemutatni:

 

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár

Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították 1872-ben, amikor több mint 11 000 kötetet számlált. Ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 000 kötetből álló könyvtára, melyet az újonnan alakult intézmény rendelkezésére bocsátott.1920 után új, főleg román gyűjteményekkel bővült tovább a könyvtár állománya. Jelenleg a mintegy 4 millió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli.


 

Arad megyei könyvtár, más néven: A. D. Xenopol könyvtár

Aradon 1881-ben, a Kölcsey kulturális társáság hozta létre az első könyvtárat, 1523 kötettel, csupán a társaság tagjai számára. Városi könyvtárról 1913 óta beszélhetünk, amikor a Művelődési Palotában nyitja meg kapuit. 1984-ben költözött a jelenlegi, épületében ahol jelenleg több mint 500.000 kötete van.

 

Csíksomlyói kolostor könyvtára

Az századok alatt a ferences barátok, nagy gonddal, sok fáradsággal, Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a XV. századra megy vissza. A mostani csíksomlyói ferences könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye. 1951-ben, az akkori államrendszer elvette a ferencesektől a kolostort. Az el nem rejtett könyveket, a rendszerváltás után beszállították a csíkszeredai múzeumba, ahonnan az ország különböző laboratóriumaiban szakszerűen restaurálták és most ugyanott, a Csíki Székely Múzeumban, gondosan őrzik.

 

Batthyaneum könyvtár Gyulafehérvár

A Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által 1798-ban alapított könyvtár 1700 kéziratot, több mint 600 ősnyomtatványt, megközelítőleg 19.000 történelmi dokumentumot és több tízezer XVI., XVII. és XVIII. századi nyomtatott könyvet tartalmaz. Batthyány a feloszlatott trinitárius rend, barokk stílusban épült templomát és kolostorát, alakította át az intézmény céljaira.

 

Teleki Téka, Marosvásárhely

A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. A könyvtár  több  ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár),  így Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


 

 

 

Csángó bál

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség 2014. február 15-én (szombaton) tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a “Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban, melynek fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bállal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében.

Egyedülálló, különleges élményben lesz része az idei Csángó Bál közönségének. A színpadi műsor 19.00-tól olyan moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével tárja a nézők elé a csángók lakodalmas szokásait, akik saját maguk megélt élménye alapján mutatják be a csángó “menyekező” gazdag hagyományát. A közönséget már a bejáratnál vendégváró pálinkával és kaláccsal kínálják és “ujjogtatással”, zenével, tánccal fogadják. A színpadon ezalatt már folyik a menyasszony, vagy, ahogy a csángók mondják, a nyírásza öltöztetése. Sor kerül a menyasszony kikérésére, ízes vőfély-rigmusokat hallhatunk, betekinthetünk egy igazi csángó lakodalomba. A műsorban közreműködnek a lakodalmas hagyományokat jól ismerő gyimesi és moldvai idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés - tizenkét óra hosszat tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Aki kedvet kapott a bálban való részvételhez, azt csak biztatni tudom, hogy jöjjön el és vegyen részt. Én ott leszek  ;)

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Beszélgetés nagyapámmal

“Nem rég volt nagyapámmal egy hosszasabb beszélgetésem. Beszélgetésünk közben elgondolkoztam azon, hogy valójában nem a rendszer lett rosszabb, hanem mi emberek, mi férfiak lettünk SOKKAL gyengébbek, ,,töketlenebbek”! Először is az én nagyapám 3.5 évet volt katona! Nem szaladt el a katonaság elől, mint ahogy mi tettük sokan fiatalok, pedig nekünk nem 3.5 évet kellett volna katonáskodni.

Aztán elmesélte, hogy hogyan építette fel azt a házat nagyanyámmal ketten, ahol majd megszületett 6 gyermekük! Elmondta, hogy ketten(!) vetették a téglát a házukra„ neki dupla formája volt, így egyszerre két téglát tudott csinálni, ezáltal hamarabb ment a munka.

Ezen kívül dolgozni is járt, egyedül tartotta el a családját. Nagyanyám, mint anya, mint háziasszony mindig otthon végezte a tennivalóját. Érdekes módon nagyanyám ért a szabáshoz, varráshoz, nagyapám, pedig cipészethez, pedig egyikük szakmája sem (vajon miért?). Egyáltalán nem volt könnyebb nagyapámnak akkor házat építeni, mint most bárkinek. Nem volt könnyebb neki 6 gyermeket nevelni, munkába járni és dolgozni, mint most bárkinek!

Én úgy gondolom, hogy semmi más nem változott alapvetően, hanem inkább mi emberek lettünk másak, megnőttek az igények, és kiszélesedett a kényelmi zónánk. Meggyőződésem, ha nagyapám fiatalember lenne, és most ebben a világban kezdené az életét, ugyanúgy tudna házat építeni magának, és ugyanúgy képes lenne ma is felnevelni 6 gyermeket! Nem azért, mert ő okosabb lenne, nem! Azért, mert akkoriban a férfi még férfi volt, nem nyavalygott, nem siránkozott, hanem összeszedte magát, és ha saját kezűleg is(! !), de házat épített, és háza népét eltartotta!”

Veres Zsolt

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Mindennapi hitvallás # 2

A 2013-as év végi összefoglaló során kiderült, hogy egyik legolvasottabb cikkem a Böjte Atya által írt Mindennapi hitvallás. Nagyon örvendek, hogy az olvasóimnak tetszik, mert én is szívesen olvasom az írásait, és ha igény van rá nagyon szívesen meg is osztom.

Tetszik nekem az egyszerűsége, hogy a a valós életből merít mindennapi példákat, és az által segít megértetni olyan témákat, amit hajlamosak vagyunk elbonyolítani. A mai napra vonatkozó írása a tiszta szeretetről szól:

“Ha beszélek hozzád, de közben máson jár az eszem, akkor az azt jelenti, hogy nem te vagy a legfontosabb számomra. Ha egy férfi gondolatai másfelé járnak, amikor a családjára kellene figyelnie, vagy más nőknek is csapja a szelet, akkor a szeretete nem teljes. A szeretet egyik fontos vonása, hogy tudjam magam kiüresítení a másik ember számára. Ő legyen nekem a fontos.
Amikor villanyszerelőként cineztünk, elengedhetetlen volt, hogy a rézdrótot savval lemarassuk, hogy teljesen tiszta legyen, mert csak akkor lehetett rendesen összeforrasztani. Ha bármi nem odavaló volt rajta, az lehetetlenné tette a tökéletes eggyé válást. Ha bennem nincs meg a kiüresedés szándéka, ha saját érdekeimhez, álláspontjaimhoz, elképzeléseimhez feltétlenül ragaszkodom, akkor a szeretetem „sántít“.”

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

 

Elszólások

Szeretem a kalendáriumokat, mert nagyon sok érdekes dolgot foglalnak össze, és egész évben különböző témákban segít, még a blog írásban is. Néha csak ötletet ad, néha pedig teljesen elém tárja az anyagot. Most épp a  Gyergyó Kisújság 2014-es évkönyvét vettem a kezemben,  amiben összeírtak néhány elszólólást az előző évről, amin jókat lehet mosolyogni:

Nekem tavalyról ez maradt meg a legjobban:

Ha van ilyen elszólása a kedves Olvasónak is, szívesen elolvasnám.

Kérem írja meg a hozzászólásban!

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

Szülőföld a távolból

A Gyergyói Kisújság évkönyvében található egy interjú Baricz Gergővel, aki 2011-es X faktor tehetség kutatóban tűnt fel, és  harmadik helyezést ért el.

Az interjúban arról kérdezik, hogy mit jelent neki a szülőföldje, milyen haza látogatni, de nézzük a konkrét kérdéseket és válaszokat:

- Az, hogy Budapesten élsz, híres lettél, mennyire változtatott az értékrendszereden?
- Amióta elköltöztem, sokat változtam, de ezt nem a helynezetnek, inkább a koromnak tulajdonítom. Az értékrendszerem viszonylag a régi marad, mindig két kérdést feltéve magamnak értékelek egy helyzetet: vajon mit mondanának erre a szüleim, illetve jó-e ez nekem.

- Szerinted, mi az érték itthon, és mi Budapesten?
Minden helynek megvan a maga sajátossága, értéke. Otthon a budapestinek, és Budapesten az otthoninak.

- Miért fontos számodra Gyergyó vidéke?
Mert ott harapni lehet a levegőt, és az egyetlen hely a világon a fenyves erdő alja, ahol békésen ki tudom pihenni magam. Ott valóban fel tudok töltődni.

- Szerinted mi az, amit az emberek mindig szem előtt kellene tartsanak, vigyázzanak rá a mai világban?
Látva azt, ahogy innen is kívándorolnak az emberek, eszembe jutott, ha a tisztességes őseink azért fáradoztak, hogy ott, ahol élnek, minél szebb és virágzóbb közösségi élet legyen, hogy azt a darab földet otthonnak lehessen nevezni, akkor legalább egy arcul köpést jelent számukra, ha nehézségekre hivatkozva, csak úgy, könnyedén odébbállunk. Ha valaki úgy látja, nem ilyen ősei voltak, az könnyű szívvel mehetne, amerre akar, de még Ő se menjen sehova, mert az addigi helyébe csak még rosszabbak jönnek!

- Mit jelent számodra a szülőföld?
Mindig, amikor hazautazom, van egy kis rituálém: a Bucsinról lefelé  megállok a kővályúnál, lemosom az arcom, iszok egy kis forrásvizet, és amikor beérek a Baricz-kanyarba olyan, mintha egy óriási katedrális küszöbén lépnek át. Angyali kis kegyhely nekem Gyergyó, és remélem, minél hamarabb sikerül elérni kitűzött céljaimat, hogy nyugodt szívvel hazatérhessek. Egyelőre Budapesten alakítom az életemet. Nekifogtam egy Zeneiskola elvégzésének, próbálom fejleszteni magam, miközben önmagam is keresem. Kegyes hozzám a sors, de úgy érzem, még rengeteg feladat áll előttem.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...