Bethlen Gábor

1580 november 15.-én született, és a mai napon emlékezünk a halálára is.
Ma 432 éve született Marosillyén, és 383 éve halt meg Gyulafehérváron.

Uralkodását „Erdély aranykorának” nevezzük: megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult:

- Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette. Nagy könyvtárat alapított és minden áron meg akarta szerezni Hunyadi Mátyás könyvtárát, melyet Konstantinápolyba hurcoltak

- 1622-ben református főiskolát is alapított Gyulafehérváron, ami később Enyedre költözött és a mai napig a Bethlen Gábor nevét viseli

- Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.

- Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.

- Németországból behozott bányászok által virágzásra emelte a bányászatot

- A vallásszabadságot támogatta, protestáns létére, teljes szabadságot adott a katolikusoknak, sőt engedélyezte a katolikus egyház terjeszkedését, építkezését

A halálos ágyán, ezeket a szavakat írta: „Ha isten velünk, ki ellenünk”.

Valóban hosszú éveken keresztül a magyarokkal volt az Isten, sőt még Bethlen Gáborral is. Mivel 2007-ben a romokban heverő szülőházát Böjte atya a dévai Szent Ferenc alapítvány számára megvásárolta, tataroztatta, így megmentette az enyészettől.

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Holnaposok szobra

Pontosan két hete, október 26.-án Nagyváradon avatták fel a Holnaposok szobrát, amely Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.

A szoborcsoport készítésének az ötlete már 2 éve, hogy megfogalmazódott, és mostanig kellett várni, a kivitelezés, anyagi támogatottság miatt.

A szoborcsoport elkészítésére a polgármesteri hivatal 2011-ben írt ki pályázatot, amelyet Deák Árpád szobrászművész nyert meg, az elkészítését a váradi Ady Múzeum falán függő festmény adta, melyen a Holnap irodalmi társaság tagjai láthatók egy asztal körül

A sétálóutcára, az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelébe elhelyezett műalkotás úgynevezett aktív szoborcsoport: a négy alak között, a kávézóasztaluk mellé elhelyezett, üres székre bárki leülhet és fényképet készíttethet magáról a magyar irodalom nagyjai körében.

Aki még nemjárt Nagyváradon, annak megvan az oka, hogy miért érdemes ide jönni, aki pedig már járt, az láthatja, hogy mindig kerül újabb és újabb ok, amiért érdemes visszajönni.

 

Holnaposok szobra

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Babeș – Bolyai Tudományegyetem

Ez a bejegyzés arról az egyetemről szól, melynek a padjait én is koptathattam 5 éven keresztül. Már akkor tetszettek az épületek ódon falai, és jól esett a híres-neves egyetemen tanulni, a saját anyanyelvemen.

A legnagyobb kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény előzményei a 16-17. századig nyúlik vissza.

A Farkas utcában az oktatás már 1581-ben elkezdődött a jezsuiták kezdeményezésére, és Báthory István támogatásával.

Az 1700 évek elején már több részből álló iskolai együttesben tanítottak.  Ezekben az épületekben indult el 1881-ben Magyarország második egyeteme a Ferenc József Tudományegyetem .

Mivel azok az épületek nem voltak eléggé korszerűek, ezért folyamatosan újították fel. Ekkor épült a mostani központi épület, ami a belváros leghatalmasabb palotája (122×59 m).

Az épület homlokzatán egykor szoborcsoport állt: a trónjáról fölemelkedő, az egyetem alapítólevelét átnyújtó Ferenc József tógás alakját a négy fakultást jelképező alakok fogták közre. (Az 1920-as években a szobrokat leszerelték, néhányuk túlélte a rombolást és a botanikus kertet díszítik.)

Az egyetem alapításakor  négy kar indult: jog-és államtudományi, orvosi, bölcsészet-nyelv és történelemtudományi, valamint matematikai és természettudományi fakultás.

1919-ben a politikai hatalmat gyakorló román nemzet elfoglalta az egyetemet. Egy teljes tanévig magyar tanárok, még próbáltak magyar oktatást folytatni, de a román hatóságok  feloszlatták a Ferenc József Tudományegyetemet. Ekkor az egyetem átköltözött Szegedre és ott folytatta félszázaddal előbb Kolozsváron megkezdett munkáját.

A magyar egyetemtől elvett épületekben és felszereléssel megnyílt a román egyetem I. Ferdinánd király néven.

A második bécsi döntést követően 1940-ben a román egyetem tanári kara, diáksága Szebenbe és Temesvárra menekült, és magával vitte a felszerelés egy részét.

A Ferenc József Tudományegyetem visszakerült Kolozsvárra, és Szegeden létrehozták a Horthy Miklós Tudományegyetemet.

1945-be Észak Erdélyben visszaállt a román közigazgatás, így a román intézmény megkapta az összes egyetemi épületet (42) és teljes felszerelését.

A régi magyar egyetem Kolozsváron maradt tanáraiból egy tanári testület alakult, amelyet 32 magyar állampolgárságú oktató alkalmazásával egészítettek ki és nagy nehézségek árán létrehozták a Bolyai Tudományegyetemet. A román állam nem nézte jó szemmel a magyar nyelvű egyetem működését, és több alkalommal is próbálták akadályozni a működését.

1959-ben megtörtént a román és magyar egyetem egyesítése, valójában az utóbbi beolvasztása, felszámolása. Az így létrehozott Babeș – Bolyai Tudományegyetemen a következő tanévtől a jogi és közigazgatási karon csak román nyelven tanítottak, majd a fokozatosan csökkent a többi fakultásokon is a magyar oktatás.

Az 1989-es változás (forradalom) fordulatot hozott az egyetem életében. 1990-től egyre több szak indult magyar nyelven.  A 2002/2003-as tanévben már 47 szakon folyt magyar nyelvű képzés.

Napjainkban az egyetemen közel 50,000 diák tanul, amiből körülbelül 7,000 magyar anyanyelvű, és magyarul tanul.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok 2

Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Ady Endre szülőfalujával, szülőházával, és az iskoláival (Nagykároly és Zilah). Itt folytatjuk az életútját, főként Nagyváradra koncentrálva, mivel Nagyvárad volt az a hely, ahol újságíróként munkát kapott, és megszerette az írást, illetve megszerették az írását.

Elsőként az EMKE kávéházat mutatnám be, ami 1902 decemberében nyílt meg, és  nagyon hamar az újságírók és az irodalmat kedvelők törzshelyévé vált.

Ady Endre Nagyváradi tartózkodása során törzsvendég volt az irodalmi kávéházban, ahol fiatal újságírók, költők találkoztak, beszélgettek, hallgatták meg egymás műveit. Az ilyen összejövetelek egyik vezéralakja volt Ady, az itt töltött hosszú délutánokra pedig a kávézó falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Ahogy a tábla is mutatja 1908 tavaszán az EMKE kávéházban hozták létra a A Holnap” Irodalmi Társaságot, melynek  az alapító tagjai a hét író között volt Ady Endre is.

Azt is el kell mondani, hogy az Emkében ismerkedett meg Ady Endre Diósyné Brüll Adéllal, Lédaként emlegetett múzsájával.

A következő épület, amit bemutatok a Kanonok sor, amit az 1700-as évek közepén kezdtek építeni a székesegyházban szolgaló kanonok számára.  Több mint 100 évig épült, egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Tíz kényelmes lakás található benne.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben egy kanonokot bírált, a politikában elfoglalt álláspontja miatt, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a Ady-t háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották.

Az Ady Endre múzeum 1955-ben nyílt meg, a nagyváradi “Müllerei” néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. A múzeum jelenlegi gyűjteménye egyrészt a zilahi Ady-gyűjtemény képezi, másrészt pedig az Ady Társaság tevékenységének köszönhető.

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az “ősi schola” a több mint két évszázados története során. Az iskola 1990-ben vette fel az Ady Endre nevet, melyet azóta is büszkén visel.

Az utolsó település, amelyet bemutatok az Csucsa, és ott a Boncza kastély. Ezt a kastélyt Ady apósa (Boncza Miklós) építette a 19. század elején.  1915-ben  Ady feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), és Csucsán, a Boncza kastély kertjében álló nyári lakban, az úgynevezett „Fehér házban” éltek, egészen Ady 1919-es haláláig.

Az épületet az özvegy eladta Octavian Gogának, román nacionalista író-politikusnak. Goga a kastélyon jelentős módosításokat hajtott végre, teljesen átépítette neobizánci stílusba.

Ady nyomaban az Adysok Csucsa

Ma az épületcsoportban Octavian Goga Emlékmúzeum működik, ahol leginkább a névadó életéről, a román történelemben betöltött szerepéről találhatunk dolgokat.  Az udvar egy kisebb melléképületében pedig Ady-emlékszoba látogatható – román feliratokkal.

Nagy vonalakban sikerült  Ady útját bejárnunk.
Majd egy másik bejegyzésben megpróbálom “Ady szavaival” is körbejárni ezt az utat.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok

Az utolsó csoportomnak ez volt a tematikája. Szeretem az ilyen tematikus utakat, mert rákényszerít, hogy egy város általános történelmén túl, keressek rá bizonyos  érdekességekre.

Nézzük csak Ady életútját, a ránk maradt épített örökségek szemszögéből:

Helység névtáblaElső és legjelentősebb az Érmindszent  (ma már Ady Endre, vagy röviden Adyfalva), ahol Ady Endre született.

Két épületet találunk az egyszerű kerítésen belül: a kisebbik, nádfedeles, háromosztatú parasztház, ahol Ady Endre is született.  A szülőház pontos építési időpontját nem ismerjük, valamikor a XIX. század második felében készülhetett, annyi azonban bizonyos, hogy Ady Endre édesanyja, Pásztor Mária örökölte, rajta keresztül jutott az Ady család birtokába. Ady Endre édesapja, Lőrinc bővítette az épületet, így nyerte el mai formáját.

Ady Endre szülőháza

A másik ingatlan később, 1907-ben épült fel, négy látogatható terme szintén számos, régen a család vagyonát képező, eredeti állapotban megőrzött tárgyat tár elénk.

Ady Endre múzeum2

A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra.

Gémes kút, az udvaron

Ady Endre életútjának a következő állomása Nagykároly, ahol a piarista iskolába járatták. Az iskola mai neve: Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont.

Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag addig gyengécske gyerek, itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.

A nagykárolyi iskola után a tanulmányait a Zilah-i református kollégiumban folytatta, ami a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti korcsmázások is; emellett itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is.

Az iskola előkertjében 1957-ben, Ady születésének 80. évfordulóján állították fel egy szobrot, ami Balaskó Nándor alkotása.

Ady életútjának a bemutatása  a következő bejegyzésben folytatódik.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Fekete Sas palota

Nagyvárad központjában található a Fekete Sas palota, a város egyik legismertebb épülete. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, építészei: Komor Marcell és Jakab Dezső.

A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is.

Az 1900 évek elejére az akkori Sas fogadó nagyon rossz állapotba került, a városháza úgy döntött, hogy nem érdemes az épületet felújítani, inkább eladták.

1906-ban dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil megvette ezeket illetve a Zöldfa Fogadót és benyújtották a városháza műszaki osztályára a Fekete Sas tervét, építési engedélyt kérve rá. A Fekete Sas palota 1907 decemberére készült el, aminek a  kivitelezést Sztarill Ferenc vezette.

A megépült homlokzatok visszafogottabbak az eredeti tervekhez képest, de a díszítőmódok széles skáláját alkalmazták rajtuk, a földszinttől a tetőgerincig.

Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze.

Az épület földszintjén, az utcafrontokon és a főtér felé üzlethelyiségek kaptak helyet.

A Fekete Sas szálló egy belső udvar köré szerveződik, szárnyai a Kossuth utcára a főtérre és a passzázs főbejáratára néznek. A földszinten, a főtér felé és a főbejárat oldalán a Korona kávéház működött.

A többfunkciós épületkomplexum magába foglalta a Zöldfa utca 8-10. szám alatti egykori Zöldfa fogadót is, amit az akkori két tulajdonos 1906-ban megvett és összekötött a Fekete Sas passzázsával.

A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

Az impozáns épület tulajdonjoga bonyolult, számos tulajdonos birtokolja a benne található lakásokat, az önkormányzat birtokában csak a folyosó padozata áll.

A valamikori szálloda része néhány éve egy olyan váradi nagyvállalkozó tulajdonába került, akit láthatóan valóban érdekel szülővárosa egyik jelképének sorsa. Teszári Zoltán, az RCS-RDS telekom-szolgáltató tulajdonosa a nemrég beindult Digi 24 hírcsatorna nagyváradi szerkesztőségét és stúdióját tervezi ideköltöztetni, ezért Fekete Sas palota teljes felújítás alatt áll.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Örmények Erdélyben

A jelenlegi erdélyi örmények elődei legnagyobb részben Moldvából, kis részben Havasalföldről jöttek Erdélybe.

A legnagyobb számú erdélyi örmény beáramlás 1672 elején történt  I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével.Körülbelül 12 000-15 000 főnyi moldvai örmény Besztercén, Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen telepedett le.

Mivel az örmények az idegenek csoportjába tartoztak, sokkal kevesebb joggal rendelkeztek, mint a “földieknek”. Hátrányos helyzetüket az is tetézte, hogy kevesebb jogokkal rendelkező helységekben laktak. Helyzetük megoldására egyetlen lehetőség volt, mégpedig a  beilleszkedés a magyar kultúrába, úgy hogy megőrizzék a saját identitásukat is.

Az örmények elfogadták, hogy saját vallásukról örmény katolikus vallásra térjenek és  hozzáfogtak a magyar nyelv és kultúra megismeréséhez. E célok elérésében szükséges volt az erdélyi örmények összevonása, azaz örmény városok létesítése.

Erdélyben az örmények két várost alapítottak: Szamosújvárt (1700) és Erzsébetvárost (1733).  Szamosújvár lett Erdély egyetlen olyan barokk városa, amelyet mérnöki tervek alapján építettek fel. E két városon kívül Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen telepedtek le, ahol templomokat is építettek.

A legrégebbi örmény templom a Salamon templom, 1723-ban épült, amit Salamon Szamosújvár főbírája, testvére Bogdán  és feleségeik Szirma és Ulchathun, költségén kőtemplomot építtetett.

Ugyancsak Szamosújváron található az Örmény Székesegyház, melynek építését 1748-ban kezdték el. Az építéshez szükséges kiadásokat az örmény katolikus egyház, a hívek adományaiból fedezték és Mária Terézia királynő is adományozott.

A gyergyószentmiklósi örmény templom 1730-1734 között  épült barokk stílusban. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot kőfal veszi körül.

Erzsébetvárosban is található örmény katolikus templom, aminek a védőszentjéről Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta település nevét, a régi Ebesfalva helyett. A főtéren található, impozáns templom 1766 és 1783 között épült barokk stílusban. Egyik toronysisakját 1927-ben vihar sodorta le.

Csíkszépvízen a  központban található az örmény katolikus templom, mely 1781-ben épült Világosító Szent Gergely tiszteletére.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Szalmakalap múzeum – Kőrispatak

A Szalmakalap Múzeum 2001. július 21-én nyitotta meg kapuit Kőrispatakon. A létrehozásának ötlete már pár évvel az előtt megszületett.

Szőcs Lajos kőrispataki lakos akinek családja is szalmakalap-készítéssel foglalkozott, saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, mely jelenleg a múzeumnak ad otthont.

Mint minden hagyományos mesterség, akár a szalmakalap-készítés, az elmúlt években hanyatlani kezdett, elsősorban ez volt az első indíték, hogy létrejöjjön ez az intézmény.

A múzeum első szobájában az országban készült és viselt kalaptípusok kerülnek bemutatásra, a kalapkészítéshez szükséges munkagépekkel egy időben, ugyanakkor különféle szalmadíszek és használati tárgyak is várják az érdeklődőket.

A múzeumban nem csak szalmakalapokkal ismerkedhetünk meg, hanem egy csodálatos kőgyűjteménnyel is, mely a múzeum udvarán van kiállítva. A kövek eredeti állapotukban vannak, melyeket a természet sok évtizeden keresztül csiszolt és faragott olyanokká amilyenek. Felfedezhetők állatformák, portré, és még Lenin sapkája is megtekinthető kőből.

A múzeum udvarán egy másik érdekesség is fogadja a látogatókat, hiszen a múzeum fennállásától kezdve kis irányjelző táblák mutatják azon települések neveit, ahonnan meglátogatták a múzeumot, pontosabban azok a települések kerültek fel, amelyeket a látogatók megrendeltek.

Az elején alig néhány tábla mutatta az irányt és a távolságot néhány fontosabb várost megcélozva. De ahogy jöttek a látogatók, úgy szaporodtak a kérések, az óhajok új táblák, új települések bevonására. A táblácskákat tartó oszlopok is sokasodni kezdtek, évenként más-más színű táblák kerültek helyükre – számuk ma már a 800-at is meghaladja. A legtöbb, 500-nál is több magyarországi települések felé mutat, a többi 300 pedig a világ minden irányába, olyan távoli országok felé, mint Kanada, Ausztrália, USA, vagy olyan világvárosok felé is, mint amilyen Sanghaj.

Idén is, mint az elmúlt 10 évben, megrendezésre kerül a Szalmakalap – fesztivál július 23-24 között. Színes program kínálat között lesz: főzőverseny és kipakoló vásár, itt főleg a helyi termelők és kézművesek fognak részt venni, traktor felvonulás és ügyességi verseny.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Akó – kapu

Az Akó-kapu kifejezés az évszázadok során Alcsík közepén azt a helyet nevezte meg, ahol az országútból kiszakad a Fiság völgye felé vivő útszakasz. Hosszú időn át az Akó-kapu kifejezés létezett a tudatunkban, de kaput itt nem láttak!

Az Akó-kapu egy nyelvi titok volt, amelyet ki így, ki úgy értelmezett. A szó tartalma talán még mindig titokzatos, de a Csíkszentgyörgy közössége és annak közbirtokossága úgy gondolta: a megfejtés helyett a legjobb megoldás, ha valóban egy kaput állíttatnak ide! A kapunév immár felvésve a kapura, vagyis az elnevezés megtestesült, fogalom és tárgy, egymásra talált 2004 novemberében, 12,29 méter hosszú és 5 méter magas székelykapu formájában.

A kapuállítás fontos esemény volt mindig. A kapu a család, a közösség és a nagyvilág között áll. Feliratai befelé és kifelé egyaránt erkölcsi értékeket, ítéleteket fogalmaznak meg. A Molnár György és fiai által faragott kapu több üzenetet is megfogalmaz. Leolvashatjuk róla többek között: “Isten hozott a Fiság völgyébe; Utas, ha erre jössz, s igaz úton jársz, e kapun belül szeretetre találsz”; továbbá Tamási Árontól az ismert idézet: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

A kapu avatáson így nyilatkoztak:
“Lehet, hogy ez a kapu a világ egyik legnagyobb székely kapuja. Lehet, hogy a Rekordok Könyvébe illik, de minket nem a grandmánia vezérelt, hanem az egyszerűség, a hagyományos motívumkincs tisztelete, a tájjal összhangban álló helyes arány. Ez a kapu megtalálta a nevét, ez a név megtalálta a kapuját. Ez a kapu az otthonosság jele, szimbóluma. Ez a kapu a Fiság völgye közösségeinek, lakosságának a hitvallása. Ez a kapu tárva-nyitva egy szebb és egy boldogabb jövő előtt, amelynek reményében élünk!”

Ahogy a szövegben írja : “lehet, hogy ez a kapu a világ egyik legnagyobb székely kapuja”. 2004-ben igaznak is mondható ez az állítás, de ezt megcáfolva 2005-ben Torja község Kézdivásárhely felőli bejáratánál 15,06 méter széles és 9,5 m magasságú székelykaput állítottak  és tudomásuk szerint ez a világ legnagyobb székelykapuja.

Makovecz Imre

A magyar organikus építészet egyik jeles képviselője Budapesten született, 1935. november 20-án.

Budapesten született 1935-ben, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, mi nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Ott ugyanis bepillanthatott a vidéki életformába, és annak részleteibe is.

Építészmérnöki tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben fejezte be, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművész-diplomát szerzett.

1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott , de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen, és faluházakat építsen a megmaradás érdekében.

Sárospatakon a panelnél jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt még csak kevesen nézték jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977-81 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként dolgozott.

Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett.
Számos középületet (templomot, művelődési háza) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének.

1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, egy évvel később pedig az Országépítő Alapítvány egyik alapítója, azóta kuratóriumának elnöke lett.

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja.

Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét.
A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja.

Az építészet számára a környezetükbe illő, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készült építményt jelenti.
Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből esett volna le rá. Építészete organikus, hiszen szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.
“Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – fogalmazta meg törekvését.

Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát:

  • 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal,
  • 1990-ben a legfontosabb művészeti díjjal, a Kossuth-díjjal

Erdély-i munkái

Vargyas templom

Csíkszereda, Millenium templom

Csíkszereda

Kolozsvár, Református templom

Kolozsvár, reformatus templom

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...