Kolozsvári történetek

A Kincses Város Kalendáriuma 2012-es számában vannak nagyon jó történetek, amik főleg a régi kolozsvári mindennapokról, illetve Kolozsvári érdekes történetekről szól. Ezekből szeretnék megosztani most egyet, ami az Avram Iancu szobor felállítása (1993. december 1.) után történt:

A reformátusok Magyar utca 1. szám alatti bérházában a múlt század végén, a sok egyházi tisztviselő mellett szép számmal voltak román bérlők is. Ilyen volt az öreg  képkeretező bácsi, akinek nemcsak a kora, de a dereka is hajlott volt már a 90-es évek elején. Nehézkes járásáért, meggörbült testtartásáért talán évek óta nem mozdult ki a házból, vagy legalábbis nem szívesen. Képet még keretezett, de már csak az udvarbelieknek, jó ismerősöknek.

Aztán hírét vette, hogy kinn a Malinovszkij téren – ő még így nevezte az egykori Bocskai teret, bár azóta kétszer is átkeresztelték: előbb Győzelem térre, majd Avram Iancu térre – szép, nagy szobrot állítottak Avram Iancunak, az ő nemzeti hősüknek.
Igaz, ahány ember, annyifélét mond róla, de azért mégiscsak mindenki ,,a” szoborról beszél, már hetek óta.

Végül is hazafias lelkesedése rávette, hogy görbe botja segítségével felkerekedjék, megnézni a szobrot. Ne mondja rá senki, hogy ő nem jó román. Lassan, és kínlódva – a nagy autóforgalom miatt félve és vigyázattal is – elé került a tér színház felőli végéig.
Ott állt már, a templom bejáratával szemközt, de a szobrot még nem látta. Bokrot, fát, parkot, szökőkutat látott ugyan, s az mind igen szép is volt, hisz rég nem járt kinn, de szobrot nem.
Tovább ment, a tisztek háza felől, majd a Szentegyház utca felől is váltig tekergette a nyakát, ahogy derékszögben megtört teste engedte, de a szobor nem volt sehol. Elment a magyar teológia elé is, hátha a „tank” helyére tettték, de Avram Iancu ott sem volt.
Csüggedten, és csalódottan vánszorgott haza, s aztán mindenkinek elpanaszolta, hogy őt átverték. Mindenki Avram Iancu szobráról beszélt, márpedig az nincs sehol. Ő csak tudja, mert az egész teret körbejárta.

Honnan tudhatta a szegény öreg képkeretező, hogy a  szobrász „művész” irdatlanul magas, keskeny oszlopra emelte Avram Iancu bronzalakját, hogy legalább magasságban vetekedhessék Mátyás király szobrával. Olyan magasra, ahova az ő meggörnyedt szemhatára nem terjedhetett ki.

Az idén újra kezdeményezések indultak meg arra, a román képzőművészek között, hogy ezt a szobrot eltávolíttassák, mert szerintük a kommunista hangulatot áraszat és nem művészien kivitelezett alkotás.

Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész, a Mátyás-szoborcsoport restaurátora szerint nem új keletű a képzőművészek kezdeményezése, az Avram Iancu-szobrot Gheorghe Funar egykori polgármester ugyanis önkényesen, a szakma megkérdezése nélkül készíttette el. A szakértők szemét már régóta szúrja a szobor, azonban politikai súlya is van a dolognak, ezért nem hiszi, hogy érdemben bármi is történne ez ügyben.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Vajdahunyad vára

Már rég szeretnék erről a csodaszép várról írni bejegyzést, de eddig mindig megtorpantam előtte: mert messzire visszanyúl a története, amit jó lenne leírni, de így túl hosszú lesz a bejegyzés, ha részletesen leírom a vár különböző részeit, akkor unalmas, mert aki nem járt még ott, nem tudja elképzelni. Viszont a bejegyzést mindenképp szerettem volna megírni, mivel a Vajdahunyad vára szerepel a 2014-es Kívánság listán. Amíg így mérlegeltem magamban, egyszer csak jött a tökéletes megoldás:

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Erdélyi könyvtárak

Nem rég láttam egy nagyon szép összeállítást a világ legszebb könyvtárairól, és innen jött az ötlet, hogy készítsek én is ilyet Erdélyre. Kapásból tudtam 3-4 szép könyvtárat, amit érdemes megmutatni, gondoltam a honlapjukon biztos kapok fényképeket és hamar kész is a bejegyzés. De természetesen semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy első ránézésre gondoljuk: nagyon kevés könyvtárnak van saját honlapja, és még kevesebbnek van a saját honlapján fénykép, de nem adtam fel, és lassan összejött egy bejegyzésre való anyag.

Nem szeretnék én most rangsorolni, mint ahogy az említett cikkben olvasható, hanem csak bemutatni:

 

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár

Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították 1872-ben, amikor több mint 11 000 kötetet számlált. Ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 000 kötetből álló könyvtára, melyet az újonnan alakult intézmény rendelkezésére bocsátott.1920 után új, főleg román gyűjteményekkel bővült tovább a könyvtár állománya. Jelenleg a mintegy 4 millió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli.


 

Arad megyei könyvtár, más néven: A. D. Xenopol könyvtár

Aradon 1881-ben, a Kölcsey kulturális társáság hozta létre az első könyvtárat, 1523 kötettel, csupán a társaság tagjai számára. Városi könyvtárról 1913 óta beszélhetünk, amikor a Művelődési Palotában nyitja meg kapuit. 1984-ben költözött a jelenlegi, épületében ahol jelenleg több mint 500.000 kötete van.

 

Csíksomlyói kolostor könyvtára

Az századok alatt a ferences barátok, nagy gonddal, sok fáradsággal, Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a XV. századra megy vissza. A mostani csíksomlyói ferences könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye. 1951-ben, az akkori államrendszer elvette a ferencesektől a kolostort. Az el nem rejtett könyveket, a rendszerváltás után beszállították a csíkszeredai múzeumba, ahonnan az ország különböző laboratóriumaiban szakszerűen restaurálták és most ugyanott, a Csíki Székely Múzeumban, gondosan őrzik.

 

Batthyaneum könyvtár Gyulafehérvár

A Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által 1798-ban alapított könyvtár 1700 kéziratot, több mint 600 ősnyomtatványt, megközelítőleg 19.000 történelmi dokumentumot és több tízezer XVI., XVII. és XVIII. századi nyomtatott könyvet tartalmaz. Batthyány a feloszlatott trinitárius rend, barokk stílusban épült templomát és kolostorát, alakította át az intézmény céljaira.

 

Teleki Téka, Marosvásárhely

A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. A könyvtár  több  ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár),  így Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


 

 

 

Bethlen Gábor emlékezete

 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”   Bethlen Gábor

400 éve, 1613. október 23-án,  kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen Gábort, Erdély legjelentősebb fejedelmét.

Ennek alkalmából  Bethlen Gábor Alapítvány Emlékévet hirdetett meg, aminek a fővédnökei: Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Kató Béla Erdély református püspöke és Böjte Csaba ferences szerzetes.

Az emlékév alkalmával több programot is szervezetek, amik közül a Bethlen Gábor egész alakos bronz szobor elkészítését emelném ki, az avatására a mai nap folyamán kerül sor, Kolozsvárt - az Alsóvárosi (kétágú) Református Templom kertjében.
A szobor alkotója: Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész.
A nagyszerű, egész alakos szobrot közadakozásból és pályázati támogatásból készítették el.

Péterfy László: Bethlen Gábor kisplasztikája, amelynek újraalkotásával készül a kolozsvári szobor gipszmakettje

Amint említettem a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei között Böjte Atya is szerepel, aki megmentette az enyészettől a fejedelem szülőházát. A gyermekmentő ferences szerzetes az árva gyermekek mellett belefogott Erdély árva épületeinek megmentésébe is. Ennek első lépése volt, amikor megvásárolta és felújította Marosillyén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházát, és így vélekedik a fejedelemről:

„…azért tisztelem, mert képes volt a magyarokat, székelyeket, szászokat, románokat, mindazokat, kik e térségben éltek egymással kiengesztelni, egy asztalhoz ültetni, és az így felszabadult erőket az országépítésre bölcsen befogni. Bármerre járunk szülőföldünkön, sokfelé még ma is láthatjuk a nagy fejedelem idejében épített kastélyokat, épületeket, megálmodott intézményeket. Úgy érzem, hogy nekünk nagy- nagy alázattal az Ő útján kell járnunk”

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


A gyergyóditrói Jézus Szent Szíve-templom

Ditró a Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklósról 12 km-re található nagyközség, amelynek  6000 lakosa van. Lakossága zömében római katolikus. Már 1500-ban önálló plébánia.

A Szent Katalin templom a település első temploma, gótikus kori. Eredetileg vártemplom jellegű volt, védelmi falrészletei ma is láthatók. Ez a templom a XX. század második felére már szűknek bizonyult az 5–600 hívő befogadására, így  a község képviselő-testülete 1891-ben úgy döntött, hogy új templomot építenek.

Takó János 27 éves Ditrói plébánossága szorosan összefügg a nagytemplom építésével, hisz ő az, aki ismét a község elöljáróság elé viszi az ügyet, amely ezúttal egy jelentősebb erdőterület, ajánlja fel a templomépítés céljára.

Az első terveket az építendő templomról 1893-ban Margitay Gábor főmérnök készítette, neobarokk stílusban. 1893-ban a felügyeleti bizottság elutasította a tervet, mert túlságosan nagy költségeket igényelt volna.

A hosszas előkészítés után, 1909-ben elkezdődött az építés Kiss István műépítész által elkészített tervek alapján. 1913-ra, a megkezdés után négy évre kész is a templom, amit , ünnepélyes körülmények között Erdély püspöke, Gróf Majláth Gusztáv Károly szenteli fel július 13-án, Jézus Szent Szívének tiszteletére.

A templom: 56 méter hosszú, 23 méter széles, toronymagassága 75 méter , 1000 ülő és 2000 állóhellyel rendelkező kéttornyú templom azóta a ditróiak büszkesége és Székelyföld messze híres temploma. Ez a templom neogótikus stílusban épült.

Idén százéves a gyergyóditrói nagytemplom, ezt egész évre kiterjedő programsorozattal ünnepli a település: vallási, kulturális, sport és szórakoztató jellegű programokkal.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Mátyás király szobor, Kolozsvár

Nagyon sok téma jut eszembe, amiről jó lenne írni…. Neki fogok olvasgatok… válogatom az információkat…. azon veszem észre magam, hogy legalább három bejegyzésre való anyag gyűlt össze, amit mindenképp meg kellene írni…de, egyre ha van idő…. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy megírom mind a három bejegyzést, de most a fő cél: egy bejegyzés össze állítása…

Ugyan így jártam ezzel a témával is: 111 éve, hogy felavatták Kolozsváron, Fadrusz János legsikeresebb alkotását a Mátyás király szobrot. Mivel aprólékosan lehetne írni Kolozsvár és Mátyás király közti kapcsolatról, Fadrusz Jánosról, a Szoborról, sőt még külön az avatásról is, most egyelőre egy fényképes összeállítást készítek, ami bemutatja a szobor eddigi “életét”:

Kolozsvár főtere szobor nélkül

 

A rajzok készülnek….

Tervezés folyamata…

Szobor avatás, 1902. október 12.

A szobor teljes nagyságában….

…. rajta a Magyar Korona… Hunyadiak címere…

Mellék alakok: Magyar Balázs és Kinizsi Pál

Szapolyai János és Báthory István

Világháborúk után… már más (nyelvű) a tér neve…

Mathias Rex felírat, és a bizonyos tábla….

“Bebörtönözve”… restaurálás címszó alatt…

Tényleges restaurálás…mellékalakok nélkül

Restaurálás: volt talapzat…nincs talapzat…

Restaurálás: modern béklyóban Mátyás király lova…

Újra a régi pompájában…

Büszkén… és szépen…Kolozsvár főterén

 

Székelykapu állítására

Az előző bejegyzéshez talál ez a vers nagyon:

Kapuállító
Magyari Lajos

Vaskos zábénak, írásás keretnek
karjaim feszítem, lábam vetem meg
- úgy karolok, ahogy bírok.
A homlokomat fészeknek adtam:
lakjanak galambok abban,
Erőst két vállamról röptetem.
Orcáimra tulipánt írnak,
jó míves vésővel alakítanak
- búban is huncut szemekkel.
Én fa voltam, Nagyerdő fája,
Zöld csendben nesztelen várva
- kapu-sorsom rég sejdítem.
És egyszerre ős-nehéz ütemre
Fűrész ölelt meg, sírt a penge
- így tanultam meg beszélni…
Aki kiszemelt és kidöntött,
Szívvel faragja meg a rönköt
- százezer fésze csókol engem,
eléjük fekszem és hallgatok:
Nap gyúl ki rajtam, csillagok,
tündökölni, húnyni, szólni –
mert én marasztom az elmentőt,
vigyázom nagyon a megjövőt.
Nyárra ősz, tél hull az őszre…

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Tordai sóbánya

Ha a látogató repülő csészealjakat látna a Sós-völgyben a bánya csillogó kapuja előtt sorakozni, meg sem lepődne…” így kezdődik a Sóbányában található információs fűzet, mely az 2010-ben „felújított” sóbányát mutatja be.

Valóban ilyen hangulata van, nemcsak a bánya bejáratának, hanem a bánya belsejének is, ezért került fel a 2013-as kívánságlistára.

Teréz bánya felül nézetből

Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.
A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg.

A sót legelőször  a harang formájú nagytermekben termelték ki majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták.
A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerkezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal,  fáklyákkal világítottak.
A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt.

A Galéria, ami majdnem 1 km-es folyosó

A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kapott.
A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma már csak turisztikai látnivaló és gyógyhely.
A bánya összes termének kivételes akusztikája van.

2008-ban, 6 millió EUR Phare  programnak köszönhetően a sóbánya egy bőséges modernizáló folyamaton ment keresztül, 2010 januárjában pedig teljesen új formában a turisztikai forgalomba kerül.

Óriáskerék a Rudolf tárnában

A felújítási munkálatok a következő helyeken történtek:

A Rudolf tárnában a következők épültek: egy panoráma lift, mini-golf és mini-bowling pályák, egy sportpálya, egy 180 férőhelyes amfiteátrum, egy óriáskerék és játszótér a gyerekek számára.

A Mária Terézia tárna is megnyílt a turisták számára, amit lépcső vagy lift által lentről is megcsodálhatnak. A tárnában 112 m mélységen egy földalatti sós vizű tó található, melyen egy romantikus csónakázáson vehetnek részt a turisták.

Teréz bányában a csónakázó tó

A Gizella tárnát vagy más néven a kezelő termet is felújították annak érdekében, hogy légúti kezelést biztosítson a látogatok számára.

A főbejárat az újítás során épült és a második bejárata lett a Tordai Sóbányának a Dörgő-Sósvölgy felöl.

A Tordai fürdő 15 sós tava a régi sóbánya vájatainak beomlása során keletkezett. A tavak vizét pedig sokféle betegség kezelésére ajánlják, így a mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati és reumás panaszokkal küszködőknek.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Egy szerény építész remekművei

A cím Kós Károlyról szól, mivel az ő életét és munkásságát szeretném röviden bemutatni.

Temesváron született, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Azt befejezve, a budapesti József Műegyetem mérnöki szakára jelentkezik, majd két év múlva átiratkozik az építész szakra, és itt szerez diplomát.

 

Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozik, majd Székelyföld építészetét tanulmányozza.

1918-ban az Iparművészeti Főiskola tanárának nevezik ki, de nem foglalja el a katedrát, erről így nyilatkozik: „A döntés nehéz volt…hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám mint Budapesten, és itthon maradtam.”

1919 után alkalmi munkákból él, műszaki rajzoló, nyomdagrafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló, valamint tervez: bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket.

Kedvenc tartózkodási helye egy kalotaszegi falucska, Sztána volt, itt építette fel házát is, az úgynevezett Varjúvárat a kalotaszegiek által használt építőanyagból, de saját stílusa szerint.

Magas süvegével, kis tornyocskájával, fehér falaival úgy kandikál ki a környezetéből, mint egy mesebeli váracska.

Élete és munkássága ezután szorosan összefonódik Kalotaszeggel, megismeri és megszereti ezt a tájat, büszke az itt lakó emberekre, akik a mostoha körülmények ellenére is megállták a helyüket. Eredeti vártemplomokat, és szép lakóházakat építettek, és megőrizték népviseletüket, amely egykoron az egész Erdély népviselete volt: „Mindehhez hit, fanatikus és rettenetesen sok munka kellett”- írta Kós Károly a kalotaszegiekről.

Kós építészetének egyéni stílusára rányomja a bélyegét a tájegység népművészete. A népi építészet felé forduló mozgalom híve, stílusát már egyetemista korában kialakította: egyszerűség és hasznosság jellemi. Szerinte az épületnek funkciója van, tehát célirányos kell legyen, és alkalmazkodni kell környezete éghajlati viszonyaihoz.

1977. augusztus 24-én halt meg Kolozsváron. A Farkas utcai református templomból elinduló utolsó útján népviseletbe öltözött kalotaszegi férfiak vitték a koporsóját a Házsongárdi temetőkertbe, és kalotaszegi lányok, a pártájuk fölé emelve, a koszorúkat.

Jelentősebb építészeti munkái:

Egykori sztánai otthona, a „Varjúvár”

Varjú vár

Óbudai református parókia, Budapest (1908–1909)

Óbudai Református parókia

Emléktábla az Óbudai református parókia falán

Állatkerti pavilonok (például Madárház), Budapest (1909–1910) – Zrumeczky Dezsővel

Budapesti állatkert – Majomház

Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy (1911–1912)

Székely Nemzeti Múzeum régen

Székely Nemzeti Múzeum napjainkban

Református templom (“Kakasos templom”), Kolozsvár, Monostori út (1912–1913)

Kakasos templom

Mátyás király szülőházának részbeni restaurálása, Kolozsvár (1944)

Mátyás király szülőháza

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Lázár-kastély

Az erdélyi reneszánsz egyik legszebb hagyatéka a gyergyószárhegyi Lázár – kastély, amely a XII. századi Erdély legvonzóbb főúri hajléka volt.
Legkorábbi lakótornya 1450-ből való.
Ma is látható, pártázatos homlokzatát, udvarház arculatát 1631-32-ben ifj. Lázár István alakította ki.
1590-től, 4 éven át itt élt Bethlen Gábor (Erdély fejedelme), mivel édesanyja Lázár Druzsina innen ment férjez Bethlen Farkashoz, aki a gyerek születése után hamar meghalt.
A kastély többször is leégett: 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során, illetve az 1748-as és 1872-es tűzvészben.
Lázár Ferenc építette a kastély a „nagy-palotát”, más néven lovagtermet, amely a széki gyűléseknek adott otthont.
1853-ban az utolsó Lázár-örökös is elhagyta a kastélyt, így az gyors hanyatlásnak indult.
1967-től kezdődően lépésről lépésre restaurálták. Jelenleg a fenntartását is ellátó képzőművészeti és közművelődési alkotóközpont működik benne.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...