Mindennapi hitvallás # 5

A mai napra szóló gondolta Böjte Csabának így hangzik:

“Bölcsen teszem-e, ha a házi barkácsolású távcsövemmel kutatom az eget, és azt gondolom, én mondom meg a ,,tutit” a világegyetem, a csillagok titkairól és nem a tudós csillagászok, akik egész életüket a Naprendszer kutatásának szentelték?
Természetesen én is kémlelhetem az eget, nem csak a csillagászok, de ne dobjam sutba sok évszázad tudományos eredményét azt gondolván, bölcsebb vagyok valamennyiüknél. Az Egyház nem az önálló gondolkodástól akarja leszoktatni az embereket, hanem eléjük szeretné tárni azokat a csodálatos kincseket, amelyeket az évezredek alatt a legnagyobb szentjei, tudósai, gondolkodói felfedeztek, és amely tapasztalatok a hívő közösségben mindig is éltek.

Szerintem ez az a gondolat nem csak a csillagászra, vagy épp az Egyházra vonatkozik, hanem minden szakemberre. Lehet ha én szeretek barkácsolni, de attól még nem vállalnék el egy konyhaszekrény kivitelezését, vagy hiába ismeri valaki jól Erdélyt, az még nem helyettesíti az idegenvezetőt. És még sok példát hozhatnánk a mindennapi életből.

Kedves Olvasónak, mi jut először eszébe a fenti gondolat kapcsán?

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

Július

A magányosság dícsérete

A júliusi csillagok alatt
vággyal koszáltam, mint kobor diák.
De voltak nálam bátrabb daliák
s az idő lassan, tétlen elhaladt.

Az ablakokban csönd volt és virág,
s a fülledt este szívemre szaladt
s júliusi csillagok alatt,
míg bent mullattak boldog daliák.

Fiat fogantak pozsgás asszonyok;
zöld és dúsnedvű, mérges nagy növény
volt az élet: beteljesült, konok.

Éreztem már, hogy – messziről jövén -
elesem, ha tovább barangolok
s ledőltem egy zord, vén klastrom tövén.

Dsida Jenő

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...