Viccelődjünk :)

Néha kell egy kis könnyed bejegyzés is, ami jól indítja a napot, és kicsit jobb kedvre derít. Így hát nézzünk egy kis ízelítőt Mari né és Mózsi bá életéből:

-          Ki vágott így fejbe, Mózsi?
-          Há’ a feleségem, Mari.
-          Mari? Én úgy tuttam, hogy elútazott!
-          Én es úgy tuttam…

-          Mózsi, Mózsi, ez a kocsma a sírod – szidja Mari nén az öreget.
-          Akkó mé nem hacc békin legalább a síromba?

Mózsi bá s Mari nén állandóan civakodtak. A helyzet odáig fajult, hogy Mózsi bá az asszonyt egy szép napon útra tette.
-          Mi történt Mózsi? – kérdi a szomszédja
-          Semmi erőst nagydolog, csak Marival megosztozánk, s neki része a kapun küjel jutott.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Vajdahunyad vára

Már rég szeretnék erről a csodaszép várról írni bejegyzést, de eddig mindig megtorpantam előtte: mert messzire visszanyúl a története, amit jó lenne leírni, de így túl hosszú lesz a bejegyzés, ha részletesen leírom a vár különböző részeit, akkor unalmas, mert aki nem járt még ott, nem tudja elképzelni. Viszont a bejegyzést mindenképp szerettem volna megírni, mivel a Vajdahunyad vára szerepel a 2014-es Kívánság listán. Amíg így mérlegeltem magamban, egyszer csak jött a tökéletes megoldás:

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Erdélyi könyvtárak

Nem rég láttam egy nagyon szép összeállítást a világ legszebb könyvtárairól, és innen jött az ötlet, hogy készítsek én is ilyet Erdélyre. Kapásból tudtam 3-4 szép könyvtárat, amit érdemes megmutatni, gondoltam a honlapjukon biztos kapok fényképeket és hamar kész is a bejegyzés. De természetesen semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy első ránézésre gondoljuk: nagyon kevés könyvtárnak van saját honlapja, és még kevesebbnek van a saját honlapján fénykép, de nem adtam fel, és lassan összejött egy bejegyzésre való anyag.

Nem szeretnék én most rangsorolni, mint ahogy az említett cikkben olvasható, hanem csak bemutatni:

 

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár

Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították 1872-ben, amikor több mint 11 000 kötetet számlált. Ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 000 kötetből álló könyvtára, melyet az újonnan alakult intézmény rendelkezésére bocsátott.1920 után új, főleg román gyűjteményekkel bővült tovább a könyvtár állománya. Jelenleg a mintegy 4 millió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli.


 

Arad megyei könyvtár, más néven: A. D. Xenopol könyvtár

Aradon 1881-ben, a Kölcsey kulturális társáság hozta létre az első könyvtárat, 1523 kötettel, csupán a társaság tagjai számára. Városi könyvtárról 1913 óta beszélhetünk, amikor a Művelődési Palotában nyitja meg kapuit. 1984-ben költözött a jelenlegi, épületében ahol jelenleg több mint 500.000 kötete van.

 

Csíksomlyói kolostor könyvtára

Az századok alatt a ferences barátok, nagy gonddal, sok fáradsággal, Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a XV. századra megy vissza. A mostani csíksomlyói ferences könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye. 1951-ben, az akkori államrendszer elvette a ferencesektől a kolostort. Az el nem rejtett könyveket, a rendszerváltás után beszállították a csíkszeredai múzeumba, ahonnan az ország különböző laboratóriumaiban szakszerűen restaurálták és most ugyanott, a Csíki Székely Múzeumban, gondosan őrzik.

 

Batthyaneum könyvtár Gyulafehérvár

A Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által 1798-ban alapított könyvtár 1700 kéziratot, több mint 600 ősnyomtatványt, megközelítőleg 19.000 történelmi dokumentumot és több tízezer XVI., XVII. és XVIII. századi nyomtatott könyvet tartalmaz. Batthyány a feloszlatott trinitárius rend, barokk stílusban épült templomát és kolostorát, alakította át az intézmény céljaira.

 

Teleki Téka, Marosvásárhely

A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. A könyvtár  több  ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár),  így Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


 

 

 

Erdélyország

 P. Jánossy Béla

Drága, csonka Erdélyország, 
Csókolom a könnyes orcád,
Hulló könnyed perzsel, éget,
Én is öntöm, ontva-ontom
Az enyémet…

Vigasztalom két szememet,
Sír az egyik, másik nevet.
Sir az egyik: csonka lettél,
Másik nevet: csonkán bár,
de Visszajöttél…!

Nagy Tejúton Csaba kémlel,
Drága tested hogy szelék fel,
S hervadt szemmel néz le rája:
Kárpátoknak nincsen immár
Karimája,..

Ahogy isten fényes, boldog
Tenyerén megrajzolódott
Képed és ránk hagya István:
Ügy Jöttél vón vissza hozzánk
Épen, tisztán…

Huszonkét év szenvedése
Nem elég volt vezeklésre.
Meggyötörve testünk-lelkünk.
Hogy egészben téged meg nem
Érdemeltünk…?!

Nemzet voltunk, hűek, hősök,
Nagy világnak ismerősök,
Becsületnek sava-borsa.
Szétvagdaltak, s úgy maradtunk,
Mint a torzsa,.

Árva sorsunk Krisztusé volt,
Ránk is omlott ólmos égbolt
És a legszebb földi eszmény,
Kinhalált halt áldozatunk
Vérkeresztjén,

Drága, csonka Erdélyország,
Elfogadjuk, mit a sorsod,
S vasparancsként mit elénk hagy,
De csonkán is, tépetten is
A miénk vagy!

Erdőd, meződ, hegyed, völgyed.
Zord fenyvesed, zúgó tölgyed,
Ezeréves történelmed,
Jelen, s jövőd, – miénk maradt
Egész lelked…

Egy test vagy te, oszthatatlan,
Mint a szent frigy, bonthatatlan,
Széttörhetnek száz darabra:
Szívünk, lelkünk mindnek egyként
Lesz a rabja…

A nagy alföld feléd int,
Hívja hegybe ékelt fiát,
S nemcsak egy-két törött részed,
Hívja, várja, sóvárogja
Az egészet…

Drága, csonka Erdélyország,
Csókoljuk a könnyes orcád,
Hittel vagyunk teles-tele:
Eggyé forraszt téged még az
Isten keze l!

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Forrás:

Térképet itt találtam.


Csángó bál

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség 2014. február 15-én (szombaton) tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a “Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban, melynek fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bállal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében.

Egyedülálló, különleges élményben lesz része az idei Csángó Bál közönségének. A színpadi műsor 19.00-tól olyan moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével tárja a nézők elé a csángók lakodalmas szokásait, akik saját maguk megélt élménye alapján mutatják be a csángó “menyekező” gazdag hagyományát. A közönséget már a bejáratnál vendégváró pálinkával és kaláccsal kínálják és “ujjogtatással”, zenével, tánccal fogadják. A színpadon ezalatt már folyik a menyasszony, vagy, ahogy a csángók mondják, a nyírásza öltöztetése. Sor kerül a menyasszony kikérésére, ízes vőfély-rigmusokat hallhatunk, betekinthetünk egy igazi csángó lakodalomba. A műsorban közreműködnek a lakodalmas hagyományokat jól ismerő gyimesi és moldvai idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés - tizenkét óra hosszat tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Aki kedvet kapott a bálban való részvételhez, azt csak biztatni tudom, hogy jöjjön el és vegyen részt. Én ott leszek  ;)

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Beszélgetés nagyapámmal

“Nem rég volt nagyapámmal egy hosszasabb beszélgetésem. Beszélgetésünk közben elgondolkoztam azon, hogy valójában nem a rendszer lett rosszabb, hanem mi emberek, mi férfiak lettünk SOKKAL gyengébbek, ,,töketlenebbek”! Először is az én nagyapám 3.5 évet volt katona! Nem szaladt el a katonaság elől, mint ahogy mi tettük sokan fiatalok, pedig nekünk nem 3.5 évet kellett volna katonáskodni.

Aztán elmesélte, hogy hogyan építette fel azt a házat nagyanyámmal ketten, ahol majd megszületett 6 gyermekük! Elmondta, hogy ketten(!) vetették a téglát a házukra„ neki dupla formája volt, így egyszerre két téglát tudott csinálni, ezáltal hamarabb ment a munka.

Ezen kívül dolgozni is járt, egyedül tartotta el a családját. Nagyanyám, mint anya, mint háziasszony mindig otthon végezte a tennivalóját. Érdekes módon nagyanyám ért a szabáshoz, varráshoz, nagyapám, pedig cipészethez, pedig egyikük szakmája sem (vajon miért?). Egyáltalán nem volt könnyebb nagyapámnak akkor házat építeni, mint most bárkinek. Nem volt könnyebb neki 6 gyermeket nevelni, munkába járni és dolgozni, mint most bárkinek!

Én úgy gondolom, hogy semmi más nem változott alapvetően, hanem inkább mi emberek lettünk másak, megnőttek az igények, és kiszélesedett a kényelmi zónánk. Meggyőződésem, ha nagyapám fiatalember lenne, és most ebben a világban kezdené az életét, ugyanúgy tudna házat építeni magának, és ugyanúgy képes lenne ma is felnevelni 6 gyermeket! Nem azért, mert ő okosabb lenne, nem! Azért, mert akkoriban a férfi még férfi volt, nem nyavalygott, nem siránkozott, hanem összeszedte magát, és ha saját kezűleg is(! !), de házat épített, és háza népét eltartotta!”

Veres Zsolt

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Február

A farsang dícsérete

Egy sarkon, hol a lámpa fénye halvány,
egymásra torlik két fura menet,
megállnak és hosszú farkasszemet
néznek, zászlójukat kissé lehajtván.

Az egyik bűnt sirat és bűnt temet,
gyertyásan, zsolozsmával mind az ajkán,
a másik csapat maskarába varrt fán
ördögfejet visz, táncol és nevet.

Vezérük, kit már lángos kárhozat nyal,
bűnbánon látja angyalok karát
s szemét lehúnyja méla áhitattal;

míg a zarándokfő, egy véri barát,
szíve mélyén, mely zárva hét lakattal,
idézi antik istenek nyarát.

Dsida Jenő

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...