Hamu és Gyémánt – Erdély Cool!

„A Hamu és Gyémánt magazin egyedülálló a magyar magazin piacon. Egyetlen olyan lap, mely egyszerre éri el a vezető döntéshozókat, üzletembereket, művészeket és gondolkodókat. Tavasszal, nyáron, ősszel és télen jelenik meg, lapszámonként 160 – 170 oldalon. „ olvasható a magazin a honlapján. Bár jó mélyre kellett keresni, hogy megtaláljam.

Ennél nehezebb volt a tényleges lapszám megszerzése, mert szeptemberben tudtam meg, hogy ez a magazin 70 oldalt szánt arra, hogy bemutassa „Erdély cool”. Novemberben sikerült a lapszámhoz jutni, úgy hogy a „sokadig” magazin árusnál kerestük, természetesen Magyarországon, mert sajnos nálunk nem kaphatóan a magyarországi magazinok szabad eladásban.

Nagyon kíváncsian vettem a kezembe, hogy lám, mit is írnak rólunk, azok, akik nem is itt élnek? Pozitívan csalódtam, mert nem magyarországi szerzők írásait olvashattam, hanem erdélyi embereket kértek fel arra, hogy a megadott témát dolgozzák fel. Ennek köszönhetően tényleg egy olyan Erdélyt mutattak be, ami teljes mértékben megfelel a realitásnak, annak, hogy mi van itt Erdélyben most a napjainkban. Nem csak a nyelvezete és a tartalma nagyon jó, hanem kreatív ábrákkal, rajzokkal, és nagyon szép fotókkal illusztrálják, az adott témákat.

A magazin első oldalain pontosan meghatározzák, hogy mit is jelent Erdély, legalábbis területileg (Belső Erdély, Partium, Máramaros), majd kitérnek a lakosság összetételére (magyarok aránya Romániában 6,5%), majd Erdély gazdaságára (Erdélyben különösen fejlett az IT szektor, és évről – évre több külfödli befektető keresi fel. Akik jelenleg a piacon vannak: E.ON, Continental Automotive, Products, MBI, MOL, Siemens). Gazdaságon belül: külön alfejezetet szentel Székelyföldnek, mert magyar – román határtól távol esik, így nehezebben megközelíthető, ezért a nagy befektetőt kihagyják. Viszont több magyarországi kis- és középvállalkozó található itt, akiknek nem okoz nehézséget a nyelvi problémák, hiszen itt a lakosság 90%-a magyar, sőt a helyi üzletekben megtalálható szinte minden magyar termék. Gazdaság után röviden megemlíti a művészetet (színház, képzőművészet, film), mellyel nemzetközi figyelmet értek el az erdélyiek.

Ez a tanulságok téma után egy kicsit lazább hangvételű cikk következik, amiben pontosan leírja Márkus András, hogy: „Hogyan ne legyünk táposok?”

Nekem ez a cikk tetszik a legjobban, mert őszintén és lényegre törően mutatja be, hogyan gondolkodnak rólunk az Anyaországiak, és hogyan gondolkodunk mi magunkról, mint Erdélyiekről.

Természetesen meghatározza a „tápos” fogalmát (lásd a fényképen). Majd leírja, hogy pozitívnak nem pozitív, de nem is annyira ellenséges. „Erdélyről sok magyarországi fejében elég zavaros kép él. Amikor ide érkeznek, sokuknak fura a hozzáállása az erdélyiekhez. Kalácsot sütő nénikéket és pálinkát főző bácsikat keresnek. Ennek a tévhitnek a kialakulásában pedig nagy szerepe van az Erdéllyel foglalkozó médiának, amely úgy állítja be az itt elő embereket, mintha Tamási Áron valamelyik regényéből sétált volna ki. A valóság azonban teljesen eltér ettől. A régió fejlődik, halad a korral, merít a román kultúrából, amely lassacskán fütyörészve elhalad a magyar mellett. … Tehát tisztázzuk: amikor felébredünk, nem az az első gondolatunk, hogy erdélyiek vagyunk. Nem kívánkozunk Budapestre, és nem érezzük magunkat kisebbséginek. Van televízió, mobiltelefon és internet.  Mindhárom olcsóbb és jobb, mint Magyarországon. …. Ami még megmaradt a Tamási Áron-féle erdélyi image-ből, az a vendégszeretet. Ugyanúgy enni és inni kap a tápos, még akkor is ha közben kiröhögjük, mert tápos. Az a tápos pedig, aki nem sértődik meg és visszajön, az nem is igazi tápos. Az már egy kicsit a „miénk”. Tiszteletbeli román. És ugyanúgy röhög azon, ha mi letáposozzuk, mint mi amikor azt mondja, hogy háztáji román. (Mondjuk, ez itt jól hangzik, de inkább nem érdemes kipróbálni.)

A 70 oldalas „Erdély Cool”-ból, itt csak egy kis ízelítőt kaptak. Hamarosan jön a folytatás.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Comments

comments