Házsongárd szavai

Tavaly a hallottak napja alkalmából a kolozsvári Házsondárdi temető nevesebb sírjait kerestem fel.

Az idén is Házsongárdi temetőről szeretnék írni, de olyan sírok, illetve sírfeliratokról, amelyek nem annyira ismertek, de mégis Kolozsvár életében fontos szerepet töltöttek be.

„A Házsongárdi temető neve ma már fogalom nemcsak Kolozsvár, hanem mindenütt, ahol a magyarok élnek. Az erdélyi magyarság talán legrégebbi, hatalmas kiterjedésű, ma is működő sírkertje. Egy város, országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének a tükre.” – olvasható a Tört kövön és porladó kereszten című könyvben, amelyet Gaal György írt, és aminek a segítségével összeállítom e bejegyzést.

A város köztemetők félszázados késéssel tükrözik a város lakosságának összetételét, ízlését, anyagi helyzetét. Ezért tartom érdekesnek megnézni, hogy régebb, milyen sírfeliratot használtak, mit tartottak érdemesnek az útokorra hátrahagyni.

Jósika Miklós

Báró Jósika Miklós Abafi című regényével korszakot nyitott irodalmunkban. 48-as szabadságharcban való részvétele miatt menekülni kellett. Drezdában élt feleségével, aki csipkekészítéssel biztosította megélhetésüket. Mindketten Drezdában haltak meg, és az  író unokája hozatta haza a hamvait, 1894-ben, és a síremlékükön Gedüs István sírverse olvasható:

KÉT SZíVENEK PORLAD ITTEN DRÁGA HAMVA
KÉT SZÍVNEK ÁLMA ÍME TELYESÜL:
SZABAD HAZÁBAN BOLDOGAN NYUGHATVA
E DRÁGA FÖLDDEL PORUK ELVEGYÜL.
KÖLTŐ, ÖRÜLHET LELKED FEN AZ ÉGBEN,
NEM RAB HONOD, MI OTT IS FÁJNA MÉG,
MIT FESTÉL ANNYI TÜNDÉR BÁJOS KÉPBEN,
MEGADTA NEMZETEDNEK A NAGY ÉG.
S HŰ NŐ ITT IS EGYESÜL VELED,
MEGADTA NEKED A HŰ KEGYELET.

Pop Luissa, főúri családok nevelőnője lehetett, nagyon szép sírfelirata:

KI NYUGSZIK ITT SENKI
CSAK HAMVADD FÖLD RÉSZ,
MERT AMI ÉLTETTE,
A LÉLEK ÉS AZ ÉSZ
HATVAN KILÉNCZ ÉVET
E PORBAN ELTÖLTVÉN
ÉGBE VÁGYOTT VISSZA.
MINT NEM FÖLDI NÖVÉNY
FRANKHONBA TETSZETT FEL
ÉLETÉNEK HAJNALA,
KOLOZSVÁRT HANGZOTT EL
VÉGSŐ HATTYÚDALA,
ESZÉT, LELKÉT, SZÍVÉT,
CSAK AZON JÁRTATÁ,
HOGY A KISDEDEKNEK
VÁLNÉK ŐRANGYALLÁ,
KI VOLT HÁT KI EZEN
PORHÁZAT ÉLTETTE
POP LOUISA
BÉKE VIRRASSZON FELETTE
OCTOBER 6. 1867

Dr. Török Zoltán geológos professzor sírján ez áll:

TEHERRÉ VÁLT SZENVEDÉSED,
LEVETETTED,
ÉS MAGASABBRA VITT A LÉPTED,
CSAK MENTÉL HEGYRŐL HEGYRE.
CSÁKÁNYODDAL
UTAT TÖRVE A VÉGTELENBE.

Kéler Ilona (1860 – 1880), csupán húsz évet élt, viszont rövid pályája során nagy sikereket ért el mind drámai, mind népszínmű szerepekben. Síremlékét Pákey Lajos tervezte, aminek a hátoldalán E. Kovács Gyula sírverse olvasható:

Eszményi szép álom megcsillant szívében.
Tolmácsoló ajka megcsendüle szépen.
Dicső alakokról álom-mez lemállva,
Való testet öltve mindenik leszálla…
S jött a halál lopva, elnémula hangja,
Enyészet hatalma zengeni nem hagyta.
Dicsőség temploma föltárult előtte.
Pitvara a sír lett, éjjele befödte.

 

Jancsó Pál, kolozsvári színész, akit az első magyar komikusként tartanak számon. A sírján el olvasható:

JANCSÓ PÁL JELES SZÍNÉSZ NYUGSZIK ITT
ÚTTÖRŐ VOLT S ÉLTE TAPSOK KÖZT FOLYT,
S HABÁR KÜLÖNC, S KEDÉLYE MOGORVA VOLT,
A SZÍNPADON BOHÓZATOKAT VITT.
A BÚS MAGYART GYAKRAN FELDERÍTETTE
CSAK EGYSZER SZOMORÍTOTTA MEG HAZÁJÁT,
MIDŐN ELHAGYTA SZÍNPADI PÁLYÁJÁT,
S KÜZDELEMTELJES ÉLETÉT BEVÉGEZTE.
MOST E SZEGÉNY KŐ SÍRJÁT HADD JELÖLJE
EMELTE AZT EGY ÖREG TISZTELŐJE.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Dr. Török Zoltán

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Comments

comments