Kazinczyről…

Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, Érsemjénen született 1795. október 27.-én, vagyis 254 éve.

Kazinczy Ferenc portré Dáma Simon M. Veronika festménye

Arra gondoltam, hogy nem a szokásos történeti adatokkal mutatom be az életét, hanem olyan idézetekkel, amelyek tőle maradtak ránk, vagy épp mások szavaival, ahogy bemutatták a munkásságát, életét.

Schöpflin Aladár
“Kazinczy született esztéta volt és minden törekvése arra irányult, hogy az esztétikai szépséget meghonosítsa Magyarországon. Egész élete egy esztétikai program megvalósításáért folyó küzdelem. A magyar gondolkodás reformátora akart lenni, belevinni egy addig hiányzó elemet, a szépség kultuszát…”

Kosztolányi Dezső
“Mindenki, aki magyarul ír, adós neki. ”

Fazekas István
“Kazinczy Ferenc épp` olyan szükségszerűen jelentkezik a magyar irodalomban, mint Petőfi. Amit Kazinczy a magyar nyelvben elkezdett, azt Petőfi fejezi be. Kazinczy megújította a formát, Petőfi forradalmat csinált a tartalmat illetően. A forma megújításáért szervezkedni, kritizálni, az egyre eredetibb alkotásokkal előrukkoló művészeket összefogni és vezetni kell a nyelv idálja felé. Ez szellemi diktátor szerep. Ez Kazinczy. A tartalom megújításáért meg kell ismerni a nép lelkét, a nyelv géniuszát. Ez szellemi forradalmár szerep. Ez Petőfi. És tegyük hozzá: aki forradalmat csinál a tartalmat illetően, az mindig újít a formán is. ”

Kazinczy Ferenc
“A nyelv miénk és így enyém is.
A nyelv nem az enyém, nem a tiéd,
hanem az édes miénk.”

“Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.”

“Magyarnak én azt ismerem, s csak azt …
Gondolatjait tisztán, tekervény nélkül
mondja ki…”

“Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.”

“A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával.”

“A sokszínűségre kell tehát törekedni, nem amit mások óhajtának, az egyszínűségre, s a fordítás erre a legszerencsésebb szer. De nem a mi nyelvünket kell idegenné tenni igyekeznünk, hanem az idegent tenni mienkké;…”

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

 

Bethlen Gábor emlékezete

 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”   Bethlen Gábor

400 éve, 1613. október 23-án,  kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen Gábort, Erdély legjelentősebb fejedelmét.

Ennek alkalmából  Bethlen Gábor Alapítvány Emlékévet hirdetett meg, aminek a fővédnökei: Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Kató Béla Erdély református püspöke és Böjte Csaba ferences szerzetes.

Az emlékév alkalmával több programot is szervezetek, amik közül a Bethlen Gábor egész alakos bronz szobor elkészítését emelném ki, az avatására a mai nap folyamán kerül sor, Kolozsvárt - az Alsóvárosi (kétágú) Református Templom kertjében.
A szobor alkotója: Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész.
A nagyszerű, egész alakos szobrot közadakozásból és pályázati támogatásból készítették el.

Péterfy László: Bethlen Gábor kisplasztikája, amelynek újraalkotásával készül a kolozsvári szobor gipszmakettje

Amint említettem a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei között Böjte Atya is szerepel, aki megmentette az enyészettől a fejedelem szülőházát. A gyermekmentő ferences szerzetes az árva gyermekek mellett belefogott Erdély árva épületeinek megmentésébe is. Ennek első lépése volt, amikor megvásárolta és felújította Marosillyén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházát, és így vélekedik a fejedelemről:

„…azért tisztelem, mert képes volt a magyarokat, székelyeket, szászokat, románokat, mindazokat, kik e térségben éltek egymással kiengesztelni, egy asztalhoz ültetni, és az így felszabadult erőket az országépítésre bölcsen befogni. Bármerre járunk szülőföldünkön, sokfelé még ma is láthatjuk a nagy fejedelem idejében épített kastélyokat, épületeket, megálmodott intézményeket. Úgy érzem, hogy nekünk nagy- nagy alázattal az Ő útján kell járnunk”

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


A gyergyóditrói Jézus Szent Szíve-templom

Ditró a Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklósról 12 km-re található nagyközség, amelynek  6000 lakosa van. Lakossága zömében római katolikus. Már 1500-ban önálló plébánia.

A Szent Katalin templom a település első temploma, gótikus kori. Eredetileg vártemplom jellegű volt, védelmi falrészletei ma is láthatók. Ez a templom a XX. század második felére már szűknek bizonyult az 5–600 hívő befogadására, így  a község képviselő-testülete 1891-ben úgy döntött, hogy új templomot építenek.

Takó János 27 éves Ditrói plébánossága szorosan összefügg a nagytemplom építésével, hisz ő az, aki ismét a község elöljáróság elé viszi az ügyet, amely ezúttal egy jelentősebb erdőterület, ajánlja fel a templomépítés céljára.

Az első terveket az építendő templomról 1893-ban Margitay Gábor főmérnök készítette, neobarokk stílusban. 1893-ban a felügyeleti bizottság elutasította a tervet, mert túlságosan nagy költségeket igényelt volna.

A hosszas előkészítés után, 1909-ben elkezdődött az építés Kiss István műépítész által elkészített tervek alapján. 1913-ra, a megkezdés után négy évre kész is a templom, amit , ünnepélyes körülmények között Erdély püspöke, Gróf Majláth Gusztáv Károly szenteli fel július 13-án, Jézus Szent Szívének tiszteletére.

A templom: 56 méter hosszú, 23 méter széles, toronymagassága 75 méter , 1000 ülő és 2000 állóhellyel rendelkező kéttornyú templom azóta a ditróiak büszkesége és Székelyföld messze híres temploma. Ez a templom neogótikus stílusban épült.

Idén százéves a gyergyóditrói nagytemplom, ezt egész évre kiterjedő programsorozattal ünnepli a település: vallási, kulturális, sport és szórakoztató jellegű programokkal.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető


Mátyás király szobor, Kolozsvár

Nagyon sok téma jut eszembe, amiről jó lenne írni…. Neki fogok olvasgatok… válogatom az információkat…. azon veszem észre magam, hogy legalább három bejegyzésre való anyag gyűlt össze, amit mindenképp meg kellene írni…de, egyre ha van idő…. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy megírom mind a három bejegyzést, de most a fő cél: egy bejegyzés össze állítása…

Ugyan így jártam ezzel a témával is: 111 éve, hogy felavatták Kolozsváron, Fadrusz János legsikeresebb alkotását a Mátyás király szobrot. Mivel aprólékosan lehetne írni Kolozsvár és Mátyás király közti kapcsolatról, Fadrusz Jánosról, a Szoborról, sőt még külön az avatásról is, most egyelőre egy fényképes összeállítást készítek, ami bemutatja a szobor eddigi “életét”:

Kolozsvár főtere szobor nélkül

 

A rajzok készülnek….

Tervezés folyamata…

Szobor avatás, 1902. október 12.

A szobor teljes nagyságában….

…. rajta a Magyar Korona… Hunyadiak címere…

Mellék alakok: Magyar Balázs és Kinizsi Pál

Szapolyai János és Báthory István

Világháborúk után… már más (nyelvű) a tér neve…

Mathias Rex felírat, és a bizonyos tábla….

“Bebörtönözve”… restaurálás címszó alatt…

Tényleges restaurálás…mellékalakok nélkül

Restaurálás: volt talapzat…nincs talapzat…

Restaurálás: modern béklyóban Mátyás király lova…

Újra a régi pompájában…

Büszkén… és szépen…Kolozsvár főterén

 

Dévai Szent Ferenc Alapítvány

Szent Ferenc Alapítványt az erdélyi ferences szerzetesek hozták létre 1993 tavaszán. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által létrehozott gyermekmentő szervezet célja segíteni a legkisebbeket, azokat akik másnak nem kellenek!

Böjte Csabát 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete: oltalmába fogadott néhány utcagyereket és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ezt nem nézték jó szemmel, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte Csaba válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg.

Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára Böjte Csaba nevét és tevékenységét ismerik egész Erdélyben, Romániában, Magyarországon, Nyugat-Európában, de hallottak róla még a tengerentúlon is.

Nem csak ételt, otthont, ruhát biztos nekik, de törődik taníttatásukkal, szellemi és lelki fejlődésükkel, vallási és erkölcsi nevelésükkel. Szeretetet ad nekik: “Én sem tudom megoldani az életét. De össze tudom borzolni a haját és meg tudom csavarni az orrát.”

A dévai kolostor elfoglalás után szobáról szobára újították fel az épületet, majd a kolostorral szembeni két tömbházat megvásárolták. A gyermekek itt kaptak otthont főállású nevelőszülőknél, családoknál.

A gyermekotthonban már a második generáció nő fel, és van olyan nevelőszülő házaspár, aki Böjte Csaba szárnya alatt nevelkedett és úgy maradt itt, hogy a munkáját segítsék.

Most hétvégén, háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte Böjte Csaba atya által vezetettdévai Szent Ferenc Alapítvány. A húszéves évfordulóra meghívást kaptak a gyerekek mellett a jelenlegi és volt házvezetők, munkatársak.

A rendezvénysorozat fénypontja a dévai kultúrotthon nagytermében megtartott szombat délutáni előadás volt, amelyen több mint ötszázan vettek részt.

A műsorvezető szerepét Böjte atya töltötte be, aki rendre bemutatta a fellépő gyerekeket és nevelőket, akik verssel, tánccal, népdallal és rockkoncerttel készültek az ünnepi előadásra.

A fényképek Dévai Szent Ferenc Alapítvány honlapjáról, illetve facebook oldaláról vannak letöltve. 

Böjte Atyáról és az alapítványról még itt is lehet olvasni. 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Aradi vértanúk

1849. október 6 -án kivégzett vértanúkról, egy verssel szeretnék megemlékezni, ami megpróbálja vissza adni, hogy milyen bátor, és nemes lélek kellett ahhoz, hogy a honvédek, és parancsnokok elfogadják a sorsukat.

Az aradi nap
Lévay József

Jaj, de búsan süt az őszi Nap sugára
az aradi vártömlöcnek ablakára.
Szánja ezt a tizenhárom magyar vitéz,
ki a tömlöc fenekén a halálra kész.

A magyarnál volt mindegyik generális,
diadalmas, győzelmes, száz csatán is.
Bátran néztek szeme közé a halálnak,
hiszen véle szemközt nem csak egyszer álltak.

Uramfia, az ítélet akasztófa,
mintha gyáva útonállók lettek volna.
Mintha nem volnának méltók egy lövésre,
katonához, férfiúhoz méltó végre.

Jaj, de boldog, kit először nevezének,
hogy a halált legelőször ő lelné meg.
Jaj, de bezzeg kit végsőnek hagynak hátra,
bajtársai szenvedését végig várja.

Damjanicsot hagyták végső vértanúnak,
hogy érezze terhét, kínját a bosszúnak.
Kegyetlenül haragszik rá minden német,
számtalanszor földig verte őkelméket.

Ott állt köztük mankójára támaszkodva,
mint egy dűlőfélben lévő templom tornya.
Mint vad tigris, mely vas közé vagyon zárva,
ingerkedő gyermeksereg játékára.

És megállt az akasztófa közelében,
megöleli, megcsókolja keservében;
Isten hozzád, szabadságunk keresztfája,
rajtad halok meg hazámért, nem hiába.

Sürög-forog már a hóhér a kötéllel,
számolni egy magyar vitéz életével.
Damjanich meg így kiált fel nyugalmában:
“Vigyázz fattyú, fel ne borzold a szakállam!”

Aradi vár, aradi vár, halál völgye,
híres-neves magyar hősök temetője.
Viruljanak fejük felett zöld koszorúk,
felejthetetlen legyen az ő haláluk!

Szabadság szobor – Arad

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

 

Október

Radnóti Miklós

Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.

1941. február 7.

Október

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...