Szerelmes vidékünk

Nyári táborokon és rendezvényeken, amelyeken részt veszek, többnyire szervező vagyok. Ez nagyon jó, mert nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni, és más perspektívákból lehet nézni ezeket a rendezvényeket. Viszont van egy hátránya is: nagyon sok jó előadásról lemaradok. Viszont amikre eljutok, azokat nagyon szoktam élvezni, szeretni.

Emi táborban egy  felolvasásra jutottam el, ahol Gyergyó környéki fiatal “legények” és “leányok”, olvasták fel a saját műveiket.

Most ezek a művek közül, egy verset mutathatok meg:

 Szerelmes vidékünk

Kedves Sára, Sári, Sarolta!
Lajbim alól kivirít az üveg körte pálinka.
Sokszor gondol az szüvem te reád,
Mikor a bokrok megett megmutattad alsórokolyád.
Egy éve már nem csókoltam ajkidat,
Tavaly nyáron megállott a pesti busz a kertetek alatt.
Hej, de megfognám az hófehér kezedet,
Hagymát fonnék egész ősszel, teveled!
De félek, hogyha viszont látlak tégedet,
Névelővel látod el a nevemet.
Ha Te mondtad, szép szó volt a vinetta,
Aggódom, az Attila ezt nem tudja…
De el tellett az üdő, édes Sárikám,
Levelidben ritkábban szólsz énhozzám.

Ha néha-néha küldesz egy-két levelet…
Meglep, hogy le tudod írni még a nevedet.

Pár éve még kergetőztünk a bükkfői tanyán,
Most viszont az Atikával fetrengtek a Blahán

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Comments

comments