Szent Anna tó és Mohos Tőzegláp

Ezek  a csodálatos természeti értékek a Keleti Kárpátok vulkáni tevékenységének eredménye. A 250 km hosszúságú vulkanikus hegységsorozat legfiatalabb vulkáni építménye a Csomád-hegycsoport, amely megőrizte az ép krátereket, a meredek dagadókúpokat.

A Mohos-tőzegláp és a Szent Anna-tó Európa-szerte az ismertebb természeti ritkaságok közé tartoznak, ezért is került fel a 2013 Kívánságlistára.

A Szent Anna tó a Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki. Része a Mohos Természetvédelmi területnek, amely a Csomád két kráterét fogalja magában.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.
A tó  alakja közel kör (ellipszis )alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú.

 

„Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak agangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.” Jókai Mór

 

 

A Mohos-tőzegláp a Csomád-hegység másik krátermaradványában fekszik
Átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána.
Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevő növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet. Megtalálható itt a tőzegáfonya, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring.
A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülő fapallókon eljuthatunk az egyik tószemhez is, és rengeteg növényritkaságot figyelhetünk meg egészen közelről.

Wass Albert, Szív című verse, mely a Szent Anna tóról szól, itt olvasható.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Comments

comments