Szent György napok

A háromszéki Sepsiszentgyörgyön minden évben egy hétre nagy megmozdulásba kezdenek: már 22. alkalommal szervezik meg a Szent Györgyi Napokat, mindig az április 23.-ra (Szent György napjára) eső héten, így az idén  20- 28 közötti időszakra esik ez az rendezvény.

Az utóbbi években négy nagy téma köré sorolhatóak a programok:

Kulturális
Három budapesti színház, egy nemzetközi hírű fuvolaművésznő, Szécsi Pál emlékest, klasszikus koncertek, a hazai nagy kedvencek és visszatérő színházak erősítették a városnapok kultúrhetét.

 

 

Gyerek műsorok
A gyerekek is egész napos programkínálat közül válogathatnak, mint példul: Tarján Pál Fánk történetek mesés-zenés koncertje, a Szegedi Miniszínház két előadása, és családi nap, aminek a keretében Barangolhatnak a mesevilágban.

 

Szórakozás
Ebben a kategóriába különböző koncertek sokasága közül lehet válogatni. Felléptek már: Kiscsillag, Zanzibár, és ma megnézhető/meghallgatható a Neoton Família, és az Edda.

 

 

Népi – etno
Ez a témakor magába foglalta, ilyen jellegű témákat, mint gasztronómia, régi kávéházak élete, néptáncegyüttesek fellépése, illetve dalestek.

 

 

Aki esetleg még nem vett részt Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb városnapján a Sepsiszentgyörgyi városnapokon, azoknak a mai nap, még lehetősége lehet erre.

Bővebb információt a rendezvény honlapján találhatnak.

Jó szórakozást, akinek lehetősége lesz elmenni ;)

Egy (erdélyi) idegenvezető feladatkörei

Nagyon sok gyerek álma, hogy ha majd, nagy lesz idegenvezető lesz.

Egyik alkalommal a gyerek csoportból egy kislány megkérdezte: milyen az idegenvezetői munka, mert ő is az szeretne lenni… Egy tizenéves gyereknek nem mondhattam el részletesen, hogy mi a munka nehézségei és szépségei, mert benne még mások ezek a fogalmak, ezért csak annyit válaszoltam, hogy nézd meg az elkövetkező napokban, és döntsd el.
Sajnos utolsó nap nem volt lehetőségem megkérdezni, hogy milyen tanulságot vont le, pedig nagyon kíváncsi lennék.

De nem kell a gyerekekig elmenjünk, mert bármilyen más helyzetben, amikor  megkérdezik mivel foglalkozom, és én csak annyit mondok, hogy Idegenvzetéssel Erdélyben, nem értik meg egyből. Most már rájöttem, hogy jobb ha két-három bő mondatban mondom el, hogy pontosan mi a munkám.

Pont ez a felismerés sarkalt arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést, vagyis leírjam a „munkaköri feladataimat”, ami természetesen közel sem annyira egyértelmű és konkrét, mint például egy gyári munkás esetében.

Vettem egy általános sablont azt töltöm ki:

A munkakör  megnevezése: Idegenvezetés Erdélyben
Az Erdélybe utazó csoportok fogadása, kísérése, és a terület részletes bemutatása.

A munkakör betöltésének feltételei:
Turizmus szakos egyetemi diploma és a Román állam által kiállított hivatalos idegenvezetői engedély

A munkavégzés konkrét helye:
Erdély

A munkaidő beosztása:
Ha csoportom van, akkor napi 24 óra.
Közvetlen a csoport előtti időszak: különböző papírok előkészítése, összecsomagolás, és a csoporttal felkeresett intézményekkel való kapcsolattartás.
Közvetlen a csoport utáni időszakban az elszámolás elkészítése. Más időpontokban pedig folyamatos felkészülés: múzeumokról, tárlatokról, épületekről, városokról, programokról.

Közvetlen felettes:
Nincs felettesem, mivel saját vállalkozásom van, de mégis van:
Az utazási iroda akinek dolgozom, nem felettes, de neki köszönhetem a munkám
A sofőr aki nem felettesem, de az ő buszán utazom, fontos megtalálni az összhangot, már az első napon, úgy mintha mindig együtt dolgoztunk volna.
És a legfontosabb”felettes” az utazó, aki teljes mértékben meg kell legyen elégedve: az utazási irodával, a busszal, a sofőrrel, az idegenvezetővel, a programmal, a helyi szervezéssel, és mindennel J

Helyettesítések.
Ha elvállaltam egy munkát, az indulás előtt körülbelül félévvel, akkor azt csak nagyon indokolt esetben mondható vissza.

Továbbképzéssel kapcsolatos elvárások
Folyamatos továbbképzés, szinte mindenről tudni kell, ami Erdélyben történik: politika, gazdaság, kultúra, stb.

A munkaértékelés kritériumai
Teljes mértékben a csoporttól függ. Van akinek tökéletes az amit nyújtok, van akinek még elégségest sem üti. Figyelembe kell venni a csoport érdeklődési körét, hangulatát és az szerint alakítani azt a pár napot.

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

A Föld Napja

Már nagyon rég tudom, hogy április 22-e az a Föld Napja, de sohasem jutott eszembe, hogy utána nézzek, hogy honnan is indult el. Remélem, hogy a kedves olvasó sem olvasott eddig utána, és most újdonságokat írhatok le Föld Napja Alapítvány honlapja segítségével:

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában.

A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák “az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek”.

Erdélyben is nagyon sok településen kisebb-nagyobb megmozdulásokat szerveznek. Ilyen jellegű rendezvényekről szóló információkat facebook oldalamon osztottam meg, és osztok meg a napokban.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Torockó és a kettes szám

A múlt hónapi Torockós bejegyzésemben, megígértem, hogy írok még Torockóról, és annak a kettes számmal való érdekes viszonyáról:
Hantz Lám Írén Torockó című könyvéből idézek egy kis érdekes részletet:

“A torockói nép Isten egységét vallja, és unitárius templomán az Egy az Isten felírás látható, de a környező természet és a történelmi múlt érdekes véletlnenek folytán sok mindent megduplázott itt. E furcsa kettőségre Horváth Zoltán, a nagyenyedi Betlheln Kollégium tanára figyelt fel először:

A medencét nagyjából két azonos magasságú és felépítésű hegytömb határolja: a Székelykő (1130 m) és az Ordaskő (1200 m)

A hegytömbök közötti lapályon két magyar és két román lakosú község van: Torockó és Torockószentgyörgy, Izvoarea (Bedellö) és Valisoara (Gyertyános);

Két megye osztozkodik a vidéken: hol Torda-Aranyos vármegyéhez, hol és Fehér megyéhez csatolták

Két szoroson át juthatunk a medencébe: a Borrévin és a Kőközin.

Két vízgyűjtő medence osztozkodik a vizein: az Aranyos és a Maros.

Torockó népe eredetileg két népből tevődött össze: székely magyarból és betelepült németekből;

Két vára volt: Székelykő-vár a 13. századi és Torockószentgyörgyön épült vár;

A nap is kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ennek a sajátságos jelenségnek az oka az 1130 m-es észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja.

Két festőművész örökítette meg a táj és a népviselet szépségeit: Wass Albert (1896-1969) és Dóczyné Berde Amal (1886-1976);

Az erdélyi művelődéstörténet két jeles személyisége származik a vidékről: Brassai Sámuel (1797-1897) – erdélyi polihisztor és Kriza János (1881-1875) – unitárius püspök.”

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Magyar költészet napja

1964 óta április 11-e a Magyar Költészet Napja.
(Van Költészet Világnapja is, ami március 21-én van.)
Ezen a napon született 1900-ban Márai Sándor, és 1905-ben József Attila.

A mai rohanó világba, egyre nehezebben kap helyet a költészet, a vers olvasás az emberek életében, pedig vannak olyan versek, melyeket hiába több (tíz, akár száz) éve írtak, mai is nagyon aktuális tud lenni. Hiába „rohan” a világunk, bizonyos érzések, és témák, ugyan úgy aktuálisak most is, mint régen, például: szeretet, gyűlölet, isten, világ, haza, háború.

Nagyon jó alkalom, a Magyar Költészet Napja arra, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk, fellapozzunk egy –egy verseskötetet, néhány vers erejéig.

Ezt teszem, most én is, csak kicsit online: megnézem, hogy az elmúlt fél évben, hány alkalommal kértem a költők segítségét a blogbejegyzések írásában:

Több alkalommal is írtam Petőfi Sándorról: elmeséltem, hogyan ismerkedett meg Szendery Júliával, illetve azt, hogy hol töltötték a mézes heteiket, és azt is megtudhatták, hogy ki látta Őt utoljára.

Legalább ennyiszer szóba, illetve írásba került Ady Endre és azok a települések, melyeken megfordult élete során, sőt még egy szobor avatásról is beszámolhattam.

Novembertől itt volt, minden hónapban Radnóti Miklós Naptár című verse (December, Január, Február, Március, Április), és itt is lesz egészen Októberig, érdemes minden hónap első napján, ide látogatni.

Megemlékeztem a nemzeti ünnepekről: Szentkúti Ferenc és Juhász Gyula segítségével.

Szó volt itt még a  himnusz(ok)ról, Wass Albertről, és Áprily Lajosról is.

Ha a kedves olvasó ezeket mind végig olvasta, akkor itt a bizonyíték, hogy bármennyire is rohanó világban élünk, aki akarja, ahhoz nem csak a Magyar Költészet Napján jut el a költők világa.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Gyilkos-tó és Békás szoros

A Gyilkos-tóról valószínűleg már mindenki hallott. Ha nem is tudja, hogy pontosan hol van, vagy hogy miért épp gyilkos, de a neve ismerősen cseng mindenkinek. A Békás szoros is ismerősen cseng… miért is? Mert ez a két természeti szépséget általában egyszerre említik: Gyilkos-tó és Békás szoros, mivel csupán pár kilométer távolságra van egymástól.

Nézzük csak, mi is történhetett sok évvel azelőtt ezelőtt, Gyergyószentmiklóstól, 27 kilométerre található Hagymás hegységben:
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a Gyilkoskő (1401 m) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.
A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó. Régi nevén Veres-tó .

Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványait a vasoxidos, meszes víz konzerválta, ami mai napig is látható, ezáltal különlegessé varázsolva a tó látványát.
A tó eredeti neve Veres-tó volt a tavat tápláló Vereskő-pataktól, mely vöröses homokkőszirtek között folyik és hordaléka is vörös színű. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte a köztudatba., a Székelyföld leírásában, és így fogalmaz a tóról:

„Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.”

A Békás szorosnál, én mindig azt mondom, hogy beszéljenek inkább helyettem a sziklát, mert hiába próbálkozom, úgysem lehet elmondani, leírni azt a látványt, amit a 200 – 300 méter magas, merőleges sziklák között, szűk uton sétálva átélhet az arra járó.

Azt mindenképp látni kell, mert nemhiába szerepel a 2013-as kívánság listán.

 

Nézzük meg, mit mondanak a legendák a Gyilkos tóról:

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Április

Radnóti Miklós

Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.

1939. március 12.

Április

Április

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...