Idegenvezetők világnapja

A hétvégén volt az idegenvezetők világnapja.
Szándékosan nem pont a napján írom, mivel több ellentmondásos információt kaptam róla, vagyis nem derült ki egyértelműen, hogy melyik napra esik. Egyes források szerint február utolsó vasárnapja, más források szerint: 23, vagy 24, vagy épp 25.-e, az idegenvezetők világnapja.

Magyarország több városában is ezen a napon, illetve ezen a hétvégén kedvezményesen lehet részt venni város nézéseken, és különböző programokon.

Próbáltam keresgélni, hogy hátha Erdélyre is igaz ez, de sajnos nem kaptam erre utaló jelet. Pedig szerintem nagyon szép dolog, ha egy napot csak arra szán, az erdélyi idegenvezető, hogy büszkén mutatja be a munkáját, és ez által Erdély szépségeit.

Mivel nem tudok élőben csatlakozni, egy ilyen megmozduláshoz, így marad az online változat: mutatok pár képet a tavalyi évemről, ahogy éppen szülőföldem különböző területeit mutatom be, mint erdélyi idegenvezető:

Mátyás király

Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án, vagyis 570 éve.

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt.

A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.)

Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került.

Mátyás uralkodása alatt központosított királyi hatalmat épített ki

Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte. Mátyás gyorsan felismerte a nyomtatás jelentőségét. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt; a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva.

1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Székesfehérváron temették el

A mondák szerint Mátyás néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy közelebbről megismerje a nép gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse. A valóságban természetesen lehetetlen lett volna, hogy egy király csak úgy eltűnjön, főleg mivel Mátyás szeretett mindent személyesen intézni.

Mátyást életében sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. A nép azért, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, a főurak pedig azért, mert Mátyás nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt.

Halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket.

Tegnap (péntek) este több ezer ember gyűlt össze Kolozsvár főterén, hogy égbe eresztett lámpásokkal tisztelegjen Hunyadi Mátyás emlékének, a király születésnapjának 570. , koronázásának 555. évfordulója alkalmából.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Korondi séta

Az átutazók többségének Korond, egy kirakodó vásár, ahol mindenfélét lehet kapni, tökéletes hely, hogy az otthoniak ajándékai megvásárolására:  különböző hűtőmágnesek, a környék fonott kosarai, népművészeti ruhák, fafaragások, taplóból készül érdekességek,  és nem utolsó sorban korondi kerámia.

De ki tudja, hogy ezek hogyan készülnek?
Vagy milyen Korond igazi arca a kirakodó „bódésor” mögött?

Az ilyen, és hasonló kérdések megválaszolására, és főleg a megmutatására szánta rá magát a Babeș – Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának a tanára, Pál Zoltán, akihez lelkesedéssel, és nagy segítő kedvel társult jó néhány diák is.

Közösen létrehozták a Parajd-Korond Természetvédelmi Gondnokságot, melynek fő célja a természeti értékek védelme, és környezeti állapotuk javítását.

Ennek érdekében több olyan programot hoztak létre, melyek keretében az oda utazóknak megmutatják a helyi természeti és kulturális látnivalókat.

Ezek közül, én most a Korondi sétát emelem, ki, mivel az szerepelt a 2013-as kívánság listán, amelyet mindenkinek ajánlott végig járni az év végére.

A séta valójában lovas szekéren történik:

Több kézműves műhelyt keresnek fel:

Élményműhely, ahol a látogató kipróbálhatja, tanulhatja a korongolás művészetét:

Taplász műhely, ahol a mesterek kezei alól ilyen gyönyörűségek kerülnek ki:

Elszekereznek a Csiga-domb földtani rezervátumba, ami Románia legnagyobb aragonit-előfordulási helye

Árcsón a borvízforrásnál a kóstolás is program része:

És még sok minden más, amit nem sorolok fel, hogy a helyszínen is legyen egy kis meglepetés. Remélem sikerült egy fokozni a kedvet, és az idén ellátogatnak Korondra.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

A szív

Ma, 2013 február 17.-én, pontosan 15 éve, hogy Wass Albert Floridában meghalt, vitatott körülmények között.

Kedvenc versemmel, melyet ő írt, szeretnék megemlékezni róla.

A szív
Wass Albert

“Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen titokzatos, milyen sötét.
Semmit se látsz,
csak olykor egy-egy furcsa csillanást,
amint ezüst halak
suhannak mélységein át…

De olykor hirtelen
jön valami eltévedt sugár,
zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,
s a mélynek vége nincs sehol, sehol…

Olyan a szív is,
mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.
Elnézed néha: Zörgő kis doboz,
furcsa, lecsukott.
Hogy mikor, nem tudod:
de néha jön egy bomlott pillanat,
kitárul a mély, olyan szörnyű mély,
hogy előtte szédülve megállsz,
s imádkozol: Miatyánk, Szerelem
szenteltessék meg a Te neved…

Nézted-e már tavaszi napsugárban
a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?

Nézted már a kedvesed szívét?”

Aki inkább meghallgatná a verset, annak:

Ha még szeretnél Wass Albertet olvasni, akkor itt a “Nagyapám tanítása”.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Székely zászló

Tele van a magyar és az erdélyi média a székely zászlóval, és az azt körül vevő botránnyal. Nem akarok, és nem is fogok politizálni, vagy a kérdések jogosságát vitatni, viszont nagy örömmel boncolgatom a székely zászló történetét.

Mielőtt a zászlóval foglalkoznánk, kicsit a címerekkel is meg kell ismerkedjünk.
A székelységnek már az XIV- XV. században volt saját címere, hiszen az Erdély címerében már használták a szimbólumokat.

Pontosabban két címert tart számon a szakirodalom:  az úgynevezett régi székely címert: a pajzson egy páncélos kar egy egyenes kardot tart, a kardba húzott koronával, közepe táján egy szív és felette medvefej. (Ehhez a felépítéshez hasonló a székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi címer)

A második pedig, az úgynevezett új székely címer: kék mezejű pajzson aranynap és megújuló ezüsthold.
Így már el is jutottunk a mai használatban lévő székely zászlóhoz ami égszínkék mezőben arany csíkot tartalmaz, ezen kívül pedig egy arany napot és egy arany holdat.

A nyolcágú Nap-csillag nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének és reményének, bizakodásának szimbóluma.

Említést kell tennünk a vörös és fekete kétsávos zászlóról is melyben ugyan úgy megtalálható a csillag, és a hold. Ez a változata markánsabb, mivel a népviselet és a székelyhímzések színe is ez, de igazi eredete még nem tisztázott.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

A medve nem játék

Székelyföldön vagy egy ilyen mondás, amit szigorúan be is tartanak:

A sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék!!

Ennek ellenére van sörgyár, és ennek megfelelően sörfogyasztás, medve is akad bőven, ez ellen sajnos nem sokat lehet tenni, pedig szükség lenne rá, mivel az elszaporodásuk miatt egyre jobban szűkül a területük, és nem ritka, hogy a település kukáit használják élelem szerzésre. De ettől eltekintve nagyon aranyosak, és édesek tudnak lenni, hogyha megfelelő távolságról és teljes biztonságban nézhetjük őket. Erre itt a bizonyíték:

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Február

Radnóti Miklós

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.

1941. február 21.

Február

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...