Kemény János

Kemény János, 405 éve – 1607 – december 14.-én született Magyarbükkösön (Maros megye, Ludastól 12 km).
Több fejedelmet is szolgált, pontosabban négyet:

  • Bethlen Gábor (uralkodott 1613-1629) udvarában kerül közel a politikához
  • Bethlen István (uralkodott 1630)
  • I. Rákóczi György (uralkodott 1630-1648)   ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa
  • II. Rákóczi György  (uralkodott 1648-1658)  alatt fejedelmi tanácsos, a kancellária vezetője

II. Rákóczi György őt választotta a lengyel trón megszerzéséért indított 1657-es hadjárat parancsnokának. Kemény János kezdetben sikeresen harcolt északon, bevette Krakkót, majd Varsót is, miután azonban Rákóczit valamennyi szövetségese cserbenhagyta, kénytelen volt hazavezetni seregét, mely árulás miatt tatár fogságba esett.

A hadvezér 1657–59 között Bahcsiszarajban raboskodott ahol az Önéletírásával foglalatoskodott, ami a korszak fontos történeti forrása, és irodalmi szempontból is értékes mű.

A fogságból hazatérve távol kívánt maradni a politikától és ideje nagy részét magyarországi birtokán töltötte második feleségével Kállay Zsuzsannával visszahúzódva.

A törökök, az elesett II. Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek.
A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, és kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval.
1661 január 1-én választják fejedelemmé. De e törökök ezt nem nézték jó szemmel, és elűzték Kemény Jánost, és a helyébe Apafi Mihályt választották fejedelemmé 1661 szeptemberében.
Kemény hadba szállt Apafi ellen, és 1662. január 23-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett – a harcmezőn halt meg.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Comments

comments