Balu park

Múlt hétvégén volt szerencsém még egyszer a Balu parkban mászkálni. Igen, mászkálni  mert a Balu park egy nagyon átgondolt, jól kitalált kaland park, ahol 8 különböző pálya közül lehet választani, és addig mászkálni ameddig a kéz bírja.

Van két gyerek pálya, egy csapatépítő pálya, ahova minimum négyen kell felmenjenek, mert csak egymás segítségével tudnak végig menni a pályán.

Van négy felnőtt pálya: kezdő – zöld, haladó – kék, profi – piros, extra – fekete.

Az utolsó pálya a legprofibb, az úgynevezett Tiroli, ahol majdnem egy kilométert lehet csúszni egy tó felett. Óoooriási élmény, szerintem mindenki ki kellene próbálja.

Még csak pár érdekes számot írok le, és aztán jönnek a fotók: másfél hektáron, 120 fára épített drótkötélpályával és 105 különböző nehézségi fokozatú játékelemmel található a Balu parkban.

no images were found

 

Még több fotó és információ a honlapjukon: balupark.com

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Székely bácsika és a festő

A falura látogató festő megkérdi Mózsi bát:

- Megengedi bátyám, hogy lefessem a teheneit?

- Haggyon békit az úr, me én má így szoktam meg őket.

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Karikatúra az egész világ

„Saját eszményképünkhöz képest jól sikerült karikatúrák vagyunk, hibáink, gyengeségeink megannyi poénjával… örökös kínban ezek palástolására. Egyetlen esélyünk a decens döntetlenre csak az önirónia és a humor segítségével lehetséges…”

A fenti idézet Könczy Elemér elmélkedése… az ő munkásságát, főleg a karikatúráit szeretnék bemutatni.

Székelyudvarhelyi származású, viszont Kolozsváron élő grafikusról van szó, akit én nagyra becsülök, mint embert, és a munkássága előtt is fejet hajtok.

Minden nap láthatok újabb és újabb alkotást tőle a Krónika hasábjain (főleg az online verziót lapozgatom én szorgosan: www.kronika.ro ). Nagyon tetszik, ahogy egyszerűen, de nagyon őszintén “beszól” a politikusoknak, sportnak, vagy csak az egyszerű embereknek. Ha épp nem “szól be”, akkor csak felhívja a figyelmünket a mindennapjaink abszurditásaira. Nah, de inkább beszéljenek az ő karikatúrái:

 

Aki szeretne többet megtudni Könczy Elemérről: konczy.ro

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Erdélyi fészbuk

Vannak Erdélyben is nagyon jó humoristák. Ezek az emberek, miután már Erdélyben híressé válnak, a következő céljuk a nagyMagyarország, pontosabban a Showeder Klub.

Szerintem Felméri Péter neve majdnem mindenkinek ismerősnek cseng, de most inkább a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik produkcióját szeretném bemutatni, ami arról szól, hogy Erdélyben nincs fészbuk:

(vannak benne kicsit pikáns részek is, ezért elnézést kérek, de ha a Tv-ben ezt lejátszódtak, gondoltam én is megkockáztatom itt)

http://www.youtube.com/watch?v=QEBtEIe9LoE

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

 

Bethlen Gábor

1580 november 15.-én született, és a mai napon emlékezünk a halálára is.
Ma 432 éve született Marosillyén, és 383 éve halt meg Gyulafehérváron.

Uralkodását „Erdély aranykorának” nevezzük: megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult:

- Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette. Nagy könyvtárat alapított és minden áron meg akarta szerezni Hunyadi Mátyás könyvtárát, melyet Konstantinápolyba hurcoltak

- 1622-ben református főiskolát is alapított Gyulafehérváron, ami később Enyedre költözött és a mai napig a Bethlen Gábor nevét viseli

- Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.

- Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.

- Németországból behozott bányászok által virágzásra emelte a bányászatot

- A vallásszabadságot támogatta, protestáns létére, teljes szabadságot adott a katolikusoknak, sőt engedélyezte a katolikus egyház terjeszkedését, építkezését

A halálos ágyán, ezeket a szavakat írta: „Ha isten velünk, ki ellenünk”.

Valóban hosszú éveken keresztül a magyarokkal volt az Isten, sőt még Bethlen Gáborral is. Mivel 2007-ben a romokban heverő szülőházát Böjte atya a dévai Szent Ferenc alapítvány számára megvásárolta, tataroztatta, így megmentette az enyészettől.

Marosillye – Bethlen Gábor szülőháza

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Holnaposok szobra

Pontosan két hete, október 26.-án Nagyváradon avatták fel a Holnaposok szobrát, amely Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.

A szoborcsoport készítésének az ötlete már 2 éve, hogy megfogalmazódott, és mostanig kellett várni, a kivitelezés, anyagi támogatottság miatt.

A szoborcsoport elkészítésére a polgármesteri hivatal 2011-ben írt ki pályázatot, amelyet Deák Árpád szobrászművész nyert meg, az elkészítését a váradi Ady Múzeum falán függő festmény adta, melyen a Holnap irodalmi társaság tagjai láthatók egy asztal körül

A sétálóutcára, az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelébe elhelyezett műalkotás úgynevezett aktív szoborcsoport: a négy alak között, a kávézóasztaluk mellé elhelyezett, üres székre bárki leülhet és fényképet készíttethet magáról a magyar irodalom nagyjai körében.

Aki még nemjárt Nagyváradon, annak megvan az oka, hogy miért érdemes ide jönni, aki pedig már járt, az láthatja, hogy mindig kerül újabb és újabb ok, amiért érdemes visszajönni.

 

Holnaposok szobra

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Nagyjaink a Házsongárdi temetőben

 

Sajnos úgy alakult, hogy nem tudtam haza utazni, hogy az én szeretteimről a sírjaik felett emlékezzek meg. Viszont, így volt lehetőségem elmenni a Házsongárdi temetőbe, és a nagyjain sírjainál gyújtottam 1-1 kis mécsest.

Most egy kis ízelítő következik, a látványról, ami tegnap este a Házsongárdi temetőben fogadott:

Reményik Sándor sírja, nem a könnyen járható út mellett található. Be kell menni a sáros-vizes, szűk ösvényen. Először gondoltam kihagyom, de valahogy mégis arra fele vitt valami… magas sarkú csizmába csúszkáltam ide-oda… nem is azon az úton közelítettem meg, ahol én ismertem, és már teljesen sötétség volt, még az eső is nekikeseredett…jaj gondoltam sosem találom meg… Aztán egyszer csak ott volt, szinte teljes sötétségben, alig volt egy pár mécses, gyertya a sírjánál. Ekkor jöttem rá, hogy ezért kellett eljöjjek, hogy egy ilyen nagy költőnek eggyel több gyertyája égjen a sírján, mert ez a legkevesebb amit megérdemel.

Majd Kós Károlynál tisztelegtem:

A következő sír, az 1800-as évek polihisztora, aki nagyon sokat tett a kolozsvári oktatásért. Ő volt, aki bevezette az oktatásba a magyar nyelvet. Kolozsvár, úgy tiszteleg előtte, hogy az egyik magyar középiskolája az ő nevét viseli.

Berde Mózes a teljes vagyonát az unitárius egyházra hagyta, és az egyik földbirtokának teljes jövedelméből naponta 200 diáknak naponta 1-1 cipót kellett sütni és adni. Feltétele jó tanulmányi eredmény és gyenge anyagi háttér volt, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül.

Kriza János, a néprajzkutató:

Akire Kolozsvár annyira büszke, hogy az egyik magyar iskola a nevét viseli:

“Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!”
Dsida Jenő

Egyszerű szépség:

Hangulat, mely soha vissza nem tér:

A Házsongárongárdi temetőben (sajnos) nem csak magyar sírok vannak, és a “szomszédokra” jellemző a túldíszítettség, ami nekem már sok:

Ezek az egyforma sírok a világháborúban elesettetek emlékére vannak állítva:

A temető egy részlete:

Háttérben Kolozsvár fényei:

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

November

Nagyon megtetszett Radnóti Miklós verse, a Naptár.

Minden hónapra van egy versszakasza, itt a novemberre vonatkozó:

NOVEMBER

Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.

1939. január 14.

November

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...