Kosárfonás Siménfalván

Az etnológusok szerint a fonás az egyik legősibb kézművesség.

Siménfalván a kosárfonásnak körülbelül 100 éves múltja van, mivel 1910-es évvel elején népiskolában tanították a technikát. Akkor a tanítványok saját használatra készítettek, különböző funkciójú kosarakat.

A két világháború közti időszakban a vesszőfonás lassan kiszorult a magyar parasztok foglalkozási köréből és önálló mesterségként tovább folytatódott, de már nem a magyarok, hanem a romák körében.

Az 1920-as években Déváról hat román ember jött Siménfalvára, akik a nagy üvegkorsókat fontak be, amit medgyesi üveggyárból szereztek,  vesszőt pedig Moldvából hozták. A kész terméket pedig az ország különböző területén értékesítették.

1960 után (a kommunizmus idejében), a termelőszövetkezet vásárolta fel a kosarakat a Bukarestben való értékesítésük céljából. 1989-ben ez a szövetkezet megbukott.

Ma a vesszőfonók háziiparosokként, családi vállalkozásokban dolgoznak és dolgoztatnak. Két csoportot tudunk ezek között megkülönböztetni: az egyik csoportot a vállalkozók és az igazi vesszőfonó mesterek alkotják, a másikat pedig akik hántják, gyalulják, a durvább fonást végzik.

A kosárfonás, vesszőkötés technikáját és a hozzá szükséges szerszámokat generációk hagyományozzák egymásra a családokon belül. Régen a vesszőkötés férfimunka volt, az asszonyok csak az előmunkálatokban segítettek. Ma már mindenki egyformán dolgozik kortól, nemtől függetlenül. Olyan család is van, ahol négy generáció: dédapa, nagyapa, apa és fia fonja a kosarat.

Ma már nem csak kosarat, hanem szinte bármilyen terméket elkészítenek vesszőből: állatformákat, hóembert, kerékpárt, autót, különböző virágkosarakat, foteleket, kerítéseket, térelválasztó elemeket is terveznek.

Termékeik nagy részét Korondon adják el, de hazai és külföldi megrendelők is felvásárolják a mutatós árut.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

1956

Pontosan 56 évvel ezelőtt 1956-ban Budapesten indult el a harc a szabadságért, melyet az akkori fiatalság kezdeményezett. Én egy kis verssel szeretnék erre a napra, és az akkori fiatalokra emlékezni, és tisztelegni előttük.

Hősköltemény egy pesti srácról
Szentkúti Ferenc

Te napköziben nevelkedett apró kamasz,
Te, akinek élete mindössze
vagy tizenöt sivár tavasz,
Te, kibe már az ABC-vel tömték az ideológiát
A szovjet tankok vad tüzében
zengted a szabadság dalát.
Tankok acél záporában
Nem remegett gyenge kezed …
Bátran markoltad meg a géppisztolyt
És szórtad rájuk a tüzet.
Kicsiny szíved tán összerezzent,
de lábad bátran szaladt.
Kezedből nyugodt, biztos ívben
repült a benzines palack.

Pesti srác

A Corvin mozi mellett áll az 1956-os Pesti srác szobra

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Babeș – Bolyai Tudományegyetem

Ez a bejegyzés arról az egyetemről szól, melynek a padjait én is koptathattam 5 éven keresztül. Már akkor tetszettek az épületek ódon falai, és jól esett a híres-neves egyetemen tanulni, a saját anyanyelvemen.

A legnagyobb kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény előzményei a 16-17. századig nyúlik vissza.

A Farkas utcában az oktatás már 1581-ben elkezdődött a jezsuiták kezdeményezésére, és Báthory István támogatásával.

Az 1700 évek elején már több részből álló iskolai együttesben tanítottak.  Ezekben az épületekben indult el 1881-ben Magyarország második egyeteme a Ferenc József Tudományegyetem .

Mivel azok az épületek nem voltak eléggé korszerűek, ezért folyamatosan újították fel. Ekkor épült a mostani központi épület, ami a belváros leghatalmasabb palotája (122×59 m).

Az épület homlokzatán egykor szoborcsoport állt: a trónjáról fölemelkedő, az egyetem alapítólevelét átnyújtó Ferenc József tógás alakját a négy fakultást jelképező alakok fogták közre. (Az 1920-as években a szobrokat leszerelték, néhányuk túlélte a rombolást és a botanikus kertet díszítik.)

Az egyetem alapításakor  négy kar indult: jog-és államtudományi, orvosi, bölcsészet-nyelv és történelemtudományi, valamint matematikai és természettudományi fakultás.

1919-ben a politikai hatalmat gyakorló román nemzet elfoglalta az egyetemet. Egy teljes tanévig magyar tanárok, még próbáltak magyar oktatást folytatni, de a román hatóságok  feloszlatták a Ferenc József Tudományegyetemet. Ekkor az egyetem átköltözött Szegedre és ott folytatta félszázaddal előbb Kolozsváron megkezdett munkáját.

A magyar egyetemtől elvett épületekben és felszereléssel megnyílt a román egyetem I. Ferdinánd király néven.

A második bécsi döntést követően 1940-ben a román egyetem tanári kara, diáksága Szebenbe és Temesvárra menekült, és magával vitte a felszerelés egy részét.

A Ferenc József Tudományegyetem visszakerült Kolozsvárra, és Szegeden létrehozták a Horthy Miklós Tudományegyetemet.

1945-be Észak Erdélyben visszaállt a román közigazgatás, így a román intézmény megkapta az összes egyetemi épületet (42) és teljes felszerelését.

A régi magyar egyetem Kolozsváron maradt tanáraiból egy tanári testület alakult, amelyet 32 magyar állampolgárságú oktató alkalmazásával egészítettek ki és nagy nehézségek árán létrehozták a Bolyai Tudományegyetemet. A román állam nem nézte jó szemmel a magyar nyelvű egyetem működését, és több alkalommal is próbálták akadályozni a működését.

1959-ben megtörtént a román és magyar egyetem egyesítése, valójában az utóbbi beolvasztása, felszámolása. Az így létrehozott Babeș – Bolyai Tudományegyetemen a következő tanévtől a jogi és közigazgatási karon csak román nyelven tanítottak, majd a fokozatosan csökkent a többi fakultásokon is a magyar oktatás.

Az 1989-es változás (forradalom) fordulatot hozott az egyetem életében. 1990-től egyre több szak indult magyar nyelven.  A 2002/2003-as tanévben már 47 szakon folyt magyar nyelvű képzés.

Napjainkban az egyetemen közel 50,000 diák tanul, amiből körülbelül 7,000 magyar anyanyelvű, és magyarul tanul.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Feketetói vásár

Kolozsváron hallottam először a Feketetói vásárról. Első éves voltam, amikor az egyik ismerősöm nagy lelkesedéssel mondta, hogy ő a hétvégén megy a vásárba, nem megyek?

Akkor azt hittem falunapokhoz hasonló vásár van, gondoltam láttam már olyat, s látok még eleget. Aztán teltek az évek, és rájöttem, hogy közel sem falunapokról van szó, hanem igazi nagy vásárról, régiségkereskedésről, ahol minden értékes és értéktelen dolgot meglehet vásárolni amit csak az ember elképzel.

Azóta már év elejétől készülök október második hetére, hogy hátha sikerül elmennem. Sokáig nem jött össze.

Az idén végre sikerült, hát van ott minden, amit az ember eltud képzelni, és még az is, amit nem tud elképzelni.

Körösfeketetó a Nagyváradot Kolozsvárral összekötő főút mentén fekszik, Királyhágó és Csucsa között. Oklevelek szerint az országos és heti vásári szabadalmat 1815-ben kapta a település, de valószínűleg már korábban is tartottak itt vásárt. A hagyomány szerint a háromnapos vásár a szombattal kezdődött. Ekkor volt az állatvásár, ahová a környékről napokig hajtották az állatokat. Vasárnap volt a mesterségek vására, ahol a teknővájók, csizmadiák, szabók, szűcsök, fazekasok, faragók, szitások, kötélverők és egyéb kézművesek kínálták a paraszti háztartás kellékeit. A vásár harmadik napján élelmiszert árultak.

Ó-szer (régiségvásár) jellege 1989 (rendszerváltás) után alakult ki, amikor megnyíltak a határok és egyre több turista kereste fel a vásárt. Azóta már teljesen elveszítette a régi hangulatát, de még így is érdekes látványt nyújt.

Egy kis ízelítő képekben:

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok 2

Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Ady Endre szülőfalujával, szülőházával, és az iskoláival (Nagykároly és Zilah). Itt folytatjuk az életútját, főként Nagyváradra koncentrálva, mivel Nagyvárad volt az a hely, ahol újságíróként munkát kapott, és megszerette az írást, illetve megszerették az írását.

Elsőként az EMKE kávéházat mutatnám be, ami 1902 decemberében nyílt meg, és  nagyon hamar az újságírók és az irodalmat kedvelők törzshelyévé vált.

Ady Endre Nagyváradi tartózkodása során törzsvendég volt az irodalmi kávéházban, ahol fiatal újságírók, költők találkoztak, beszélgettek, hallgatták meg egymás műveit. Az ilyen összejövetelek egyik vezéralakja volt Ady, az itt töltött hosszú délutánokra pedig a kávézó falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Ahogy a tábla is mutatja 1908 tavaszán az EMKE kávéházban hozták létra a A Holnap” Irodalmi Társaságot, melynek  az alapító tagjai a hét író között volt Ady Endre is.

Azt is el kell mondani, hogy az Emkében ismerkedett meg Ady Endre Diósyné Brüll Adéllal, Lédaként emlegetett múzsájával.

A következő épület, amit bemutatok a Kanonok sor, amit az 1700-as évek közepén kezdtek építeni a székesegyházban szolgaló kanonok számára.  Több mint 100 évig épült, egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Tíz kényelmes lakás található benne.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben egy kanonokot bírált, a politikában elfoglalt álláspontja miatt, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a Ady-t háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották.

Az Ady Endre múzeum 1955-ben nyílt meg, a nagyváradi “Müllerei” néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. A múzeum jelenlegi gyűjteménye egyrészt a zilahi Ady-gyűjtemény képezi, másrészt pedig az Ady Társaság tevékenységének köszönhető.

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az “ősi schola” a több mint két évszázados története során. Az iskola 1990-ben vette fel az Ady Endre nevet, melyet azóta is büszkén visel.

Az utolsó település, amelyet bemutatok az Csucsa, és ott a Boncza kastély. Ezt a kastélyt Ady apósa (Boncza Miklós) építette a 19. század elején.  1915-ben  Ady feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), és Csucsán, a Boncza kastély kertjében álló nyári lakban, az úgynevezett „Fehér házban” éltek, egészen Ady 1919-es haláláig.

Az épületet az özvegy eladta Octavian Gogának, román nacionalista író-politikusnak. Goga a kastélyon jelentős módosításokat hajtott végre, teljesen átépítette neobizánci stílusba.

Ady nyomaban az Adysok Csucsa

Ma az épületcsoportban Octavian Goga Emlékmúzeum működik, ahol leginkább a névadó életéről, a román történelemben betöltött szerepéről találhatunk dolgokat.  Az udvar egy kisebb melléképületében pedig Ady-emlékszoba látogatható – román feliratokkal.

Nagy vonalakban sikerült  Ady útját bejárnunk.
Majd egy másik bejegyzésben megpróbálom “Ady szavaival” is körbejárni ezt az utat.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Ady nyomában az Adysok

Az utolsó csoportomnak ez volt a tematikája. Szeretem az ilyen tematikus utakat, mert rákényszerít, hogy egy város általános történelmén túl, keressek rá bizonyos  érdekességekre.

Nézzük csak Ady életútját, a ránk maradt épített örökségek szemszögéből:

Helység névtáblaElső és legjelentősebb az Érmindszent  (ma már Ady Endre, vagy röviden Adyfalva), ahol Ady Endre született.

Két épületet találunk az egyszerű kerítésen belül: a kisebbik, nádfedeles, háromosztatú parasztház, ahol Ady Endre is született.  A szülőház pontos építési időpontját nem ismerjük, valamikor a XIX. század második felében készülhetett, annyi azonban bizonyos, hogy Ady Endre édesanyja, Pásztor Mária örökölte, rajta keresztül jutott az Ady család birtokába. Ady Endre édesapja, Lőrinc bővítette az épületet, így nyerte el mai formáját.

Ady Endre szülőháza

A másik ingatlan később, 1907-ben épült fel, négy látogatható terme szintén számos, régen a család vagyonát képező, eredeti állapotban megőrzött tárgyat tár elénk.

Ady Endre múzeum2

A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra.

Gémes kút, az udvaron

Ady Endre életútjának a következő állomása Nagykároly, ahol a piarista iskolába járatták. Az iskola mai neve: Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont.

Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag addig gyengécske gyerek, itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.

A nagykárolyi iskola után a tanulmányait a Zilah-i református kollégiumban folytatta, ami a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti korcsmázások is; emellett itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is.

Az iskola előkertjében 1957-ben, Ady születésének 80. évfordulóján állították fel egy szobrot, ami Balaskó Nándor alkotása.

Ady életútjának a bemutatása  a következő bejegyzésben folytatódik.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Fekete Sas palota

Nagyvárad központjában található a Fekete Sas palota, a város egyik legismertebb épülete. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, építészei: Komor Marcell és Jakab Dezső.

A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is.

Az 1900 évek elejére az akkori Sas fogadó nagyon rossz állapotba került, a városháza úgy döntött, hogy nem érdemes az épületet felújítani, inkább eladták.

1906-ban dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil megvette ezeket illetve a Zöldfa Fogadót és benyújtották a városháza műszaki osztályára a Fekete Sas tervét, építési engedélyt kérve rá. A Fekete Sas palota 1907 decemberére készült el, aminek a  kivitelezést Sztarill Ferenc vezette.

A megépült homlokzatok visszafogottabbak az eredeti tervekhez képest, de a díszítőmódok széles skáláját alkalmazták rajtuk, a földszinttől a tetőgerincig.

Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze.

Az épület földszintjén, az utcafrontokon és a főtér felé üzlethelyiségek kaptak helyet.

A Fekete Sas szálló egy belső udvar köré szerveződik, szárnyai a Kossuth utcára a főtérre és a passzázs főbejáratára néznek. A földszinten, a főtér felé és a főbejárat oldalán a Korona kávéház működött.

A többfunkciós épületkomplexum magába foglalta a Zöldfa utca 8-10. szám alatti egykori Zöldfa fogadót is, amit az akkori két tulajdonos 1906-ban megvett és összekötött a Fekete Sas passzázsával.

A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

Az impozáns épület tulajdonjoga bonyolult, számos tulajdonos birtokolja a benne található lakásokat, az önkormányzat birtokában csak a folyosó padozata áll.

A valamikori szálloda része néhány éve egy olyan váradi nagyvállalkozó tulajdonába került, akit láthatóan valóban érdekel szülővárosa egyik jelképének sorsa. Teszári Zoltán, az RCS-RDS telekom-szolgáltató tulajdonosa a nemrég beindult Digi 24 hírcsatorna nagyváradi szerkesztőségét és stúdióját tervezi ideköltöztetni, ezért Fekete Sas palota teljes felújítás alatt áll.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...