Mátyás király mese

Mindenki tudja, hogy Kolozsvár nevéhez teljesen hozzáragadt Mátyás király, az igazságos király neve.

Jól esik néha a történelem évszámaiból kitekinteni, és csak a legendáknak, vicces, tanulságos történeteknek átengedni magunkat,  elhinni hogy abban a világból tényleg úgy volt, ahogy a mesében van, vagyis győz az igazság.

Jöjjön hát most egy mese Kolozsvárról, és  Mátyás királyról:

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

A himnusz(ok)ról

 

http://www.youtube.com/watch?v=CzrypgCV6OQ

A fenti Mária-éneket Bartók Béla jegyezte le a Csíki-medencében. Dallama hasonlít a Bartók Béla által írt “Egy este a székelyeknél” c. zenemű nyitányához. Mivel a nem-katolikus székelyek himnuszukként nem énekelték ezt a Mária-dalt, így vált a székelyek himnuszává a XX. században az 1921-ben Csanády György által írt és Mihalik Kálmán által megzenésített Ki tudja merre kezdetű dal. Ezt a Mária-éneket a katolikus székelyek éneklik a csíksomlyói Mária búcsúk alkalmával.

 

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, és művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott hazafias dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon, és a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.
Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, de a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem.
A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették.
Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések
A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.

Csángo himnusz

Ha már a himnuszokról esett szó, úgy érzem, hogy nem hagyhatom ki a Csángó himnuszt, aminek éneke és szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel.

Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz néven ismert ének.

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Vörös darabontok

A Báthoryak idejében a vörös darabontok alkották az állandó székely gyalogságot, mely a harmadik kiváltságos székely rendnek felel meg, s külön rendnek számíttatott. A jobbágyokból válogattattak; hadi érdemekért nyertek, vagy egyszerű lajstromba iktatással, vagy külön pixidariusi oklevéllel rangemelést. Ha érdemtelennek bizonyult valamelyik, rendjüktől megfosztatott, és ismét jobbágyságra vettetett.

A darabontok a székekben századokra voltak osztva és élükön egy százados-hadnagy állott. Ezek felett állott a kapitány  s legfőbb parancsnokuk volt a székelyek főkapitánya, a generális és maga a fejedelem, mint székely ispán. Némelyek közülük a várakhoz: Udvarhely, Várhegy és Görgényvárához volt szolgálatra rendelve, mások a fejedelmi udvarban szolgáltak.

Ezt a kort szeretnék egy kicsit vissza hozni Székelyudvarhelyre.

Középiskolás diákok pályázhatták meg az őrségben résztvevő darabont címet, akinek június elsejétől indul a kiképzés: történelem órán vesznek részt, majd megtanulják a puskafogást, menetelést, egyszóval lassan darabonttá válnak.

Elkészült egy vörös darabontot ábrázoló, életnagyságú tábla, amelyet már a  közszemlére tettek Székelyudvarhely központjában. A figurához bárki adhatja az arcát, azaz kipróbálhatja, hogy miként fest vörös darabontként, sőt ezt akár fotón is megörökítheti.

Az első díszőrségváltás a Székelyudvarhelyi Városnapok utolsó napján,2011. június 10-én 18 órától lesz a Székely Támadt várban, ezt követően minden szombaton megtekinthetőek lesznek a darabontok.

Szeretettek várjuk Székelyudvarhelyre a darabontra kíváncsiakat.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...