Szalmakalap múzeum – Kőrispatak

A Szalmakalap Múzeum 2001. július 21-én nyitotta meg kapuit Kőrispatakon. A létrehozásának ötlete már pár évvel az előtt megszületett.

Szőcs Lajos kőrispataki lakos akinek családja is szalmakalap-készítéssel foglalkozott, saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, mely jelenleg a múzeumnak ad otthont.

Mint minden hagyományos mesterség, akár a szalmakalap-készítés, az elmúlt években hanyatlani kezdett, elsősorban ez volt az első indíték, hogy létrejöjjön ez az intézmény.

A múzeum első szobájában az országban készült és viselt kalaptípusok kerülnek bemutatásra, a kalapkészítéshez szükséges munkagépekkel egy időben, ugyanakkor különféle szalmadíszek és használati tárgyak is várják az érdeklődőket.

A múzeumban nem csak szalmakalapokkal ismerkedhetünk meg, hanem egy csodálatos kőgyűjteménnyel is, mely a múzeum udvarán van kiállítva. A kövek eredeti állapotukban vannak, melyeket a természet sok évtizeden keresztül csiszolt és faragott olyanokká amilyenek. Felfedezhetők állatformák, portré, és még Lenin sapkája is megtekinthető kőből.

A múzeum udvarán egy másik érdekesség is fogadja a látogatókat, hiszen a múzeum fennállásától kezdve kis irányjelző táblák mutatják azon települések neveit, ahonnan meglátogatták a múzeumot, pontosabban azok a települések kerültek fel, amelyeket a látogatók megrendeltek.

Az elején alig néhány tábla mutatta az irányt és a távolságot néhány fontosabb várost megcélozva. De ahogy jöttek a látogatók, úgy szaporodtak a kérések, az óhajok új táblák, új települések bevonására. A táblácskákat tartó oszlopok is sokasodni kezdtek, évenként más-más színű táblák kerültek helyükre – számuk ma már a 800-at is meghaladja. A legtöbb, 500-nál is több magyarországi települések felé mutat, a többi 300 pedig a világ minden irányába, olyan távoli országok felé, mint Kanada, Ausztrália, USA, vagy olyan világvárosok felé is, mint amilyen Sanghaj.

Idén is, mint az elmúlt 10 évben, megrendezésre kerül a Szalmakalap – fesztivál július 23-24 között. Színes program kínálat között lesz: főzőverseny és kipakoló vásár, itt főleg a helyi termelők és kézművesek fognak részt venni, traktor felvonulás és ügyességi verseny.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

 

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Akó – kapu

Az Akó-kapu kifejezés az évszázadok során Alcsík közepén azt a helyet nevezte meg, ahol az országútból kiszakad a Fiság völgye felé vivő útszakasz. Hosszú időn át az Akó-kapu kifejezés létezett a tudatunkban, de kaput itt nem láttak!

Az Akó-kapu egy nyelvi titok volt, amelyet ki így, ki úgy értelmezett. A szó tartalma talán még mindig titokzatos, de a Csíkszentgyörgy közössége és annak közbirtokossága úgy gondolta: a megfejtés helyett a legjobb megoldás, ha valóban egy kaput állíttatnak ide! A kapunév immár felvésve a kapura, vagyis az elnevezés megtestesült, fogalom és tárgy, egymásra talált 2004 novemberében, 12,29 méter hosszú és 5 méter magas székelykapu formájában.

A kapuállítás fontos esemény volt mindig. A kapu a család, a közösség és a nagyvilág között áll. Feliratai befelé és kifelé egyaránt erkölcsi értékeket, ítéleteket fogalmaznak meg. A Molnár György és fiai által faragott kapu több üzenetet is megfogalmaz. Leolvashatjuk róla többek között: “Isten hozott a Fiság völgyébe; Utas, ha erre jössz, s igaz úton jársz, e kapun belül szeretetre találsz”; továbbá Tamási Árontól az ismert idézet: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

A kapu avatáson így nyilatkoztak:
“Lehet, hogy ez a kapu a világ egyik legnagyobb székely kapuja. Lehet, hogy a Rekordok Könyvébe illik, de minket nem a grandmánia vezérelt, hanem az egyszerűség, a hagyományos motívumkincs tisztelete, a tájjal összhangban álló helyes arány. Ez a kapu megtalálta a nevét, ez a név megtalálta a kapuját. Ez a kapu az otthonosság jele, szimbóluma. Ez a kapu a Fiság völgye közösségeinek, lakosságának a hitvallása. Ez a kapu tárva-nyitva egy szebb és egy boldogabb jövő előtt, amelynek reményében élünk!”

Ahogy a szövegben írja : “lehet, hogy ez a kapu a világ egyik legnagyobb székely kapuja”. 2004-ben igaznak is mondható ez az állítás, de ezt megcáfolva 2005-ben Torja község Kézdivásárhely felőli bejáratánál 15,06 méter széles és 9,5 m magasságú székelykaput állítottak  és tudomásuk szerint ez a világ legnagyobb székelykapuja.

Tamási Áron – virtusból lett író

Ilyen se volt a világirodalomban, hogy valaki fogadásból legyen íróvá. Azaz nem is fogadásból, hanem virtusból.

Tamási Áron 24 éves volt 1922-ben, a kolozsvári kereskedelmi akadémia diákja. A jogról iratkozott át ide, mert nem bírta, amióta a tanulás nyelve románra változott.  Már megjárta az első világháború poklát, s a székely falu világából jött fiúban még munkált a virtus: sohase hagyd, hogy a helyzet legyőzzön.

A Szent József Fiúnevelő Otthonban heten laktak egy szobában, csínytevő, nagyra törő diákok. Egy tordaira és egy lugosira volt ez különösképpen jellemző. Már-már írónak érezték magukat, mert egy-két tudósításuk az újságokban megjelent. Ezért mintha a többieknél kicsit felsőbbrendűbbek lettek volna. Az egész szoba lázongott ellenük, különösképpen Áron. Egy nap aztán az irodalommal eljegyzett két fiú egy újságot lobogtatva tért haza, amely novellaíró pályázatot hirdetett. Felolvasták a szobatársaknak.
-         Ezt megpályázom – mondta a lugosi
-         Én is meg – mondta a tordai
-         Más senki? – kérdezte, s a hangjában hetyke kiváncsiság rezgett. Áron nem bírta tovább, bemondta:
-         Én is írok egyet!
Szavának kellett állnia, és nagyon nehéz volt. Sokat gyötrődött a házsongárdi temető padjain, az egyetemi könyvtárban, a szavak nem akartak engedelmeskedni.

Eszébe jutott, hogy Farkaslakán a szülei valószínűleg hasonlóképp küszködnek. A székelység Trianon utáni helyzete, faluja sorsa jutott eszébe, s ettől kezdve könnyen ment már az írás. A székely falu léttragédiájáról szólt első novellája, a Szász Tamás, a pogány című, amellyel megnyerte a Keleti Újság pályázatát. Nagy dicsőség volt. Szabaddá lett, íróvá, akinek lehetősége és kötelessége népének örömét és bánatát kifejezni.

 

Erdélyről egy Erdélyben élő idegenvezető

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...